Digital Services Act és a Digital Markets Act várható kihívásai a jogalkalmazásban

Abstract

A tanulmány a fogyasztóvédelmi jog szemszögéből vizsgálja a Digital Services Act és a Digital Markets Act várható jogalkalmazási kihívásait. Mára ugyanis az új digitális technológiák széleskörűen elterjedtek, a kiskereskedelem egy része az online térbe helyeződött, és új típusú digitális szolgáltatások is megjelentek. A fogyasztók online felületekkel való kapcsolata egyre intenzívebbé válik, ezért a jogalkalmazás is szembesül ennek következményeivel. Az Európai Unió Bírósága jogfejlesztő gyakorlata sokat tesz hozzá e dinamikusan változó jogterület fejlődéséhez, ami remélhetőleg elvezet a 21. századi fogyasztói tudatosság erősödéséhez is. A tanulmány azon az alaptézisen keresztül mutatja be a fogyasztói (felhasználói) jogok uniós rendszerét, hogy mind a jogi szabályozás, mind annak értelmező bírói gyakorlata a problémák holisztikus kezelése, egyfajta komplex szemlélet irányába mozdult el, ami a jogvédelmi szint emelkedését hozta. A jogalkotási célkitűzések új szóhasználattal már nem egyszerűen az egységes belső piac megteremtését célozzák, hanem hozzájárulnak egy olyan valódi digitális fogyasztói belső piac előmozdításához, amelyben egyensúly van a fogyasztóvédelem magas szintje és a digitalizáció vívmányai között. Ez a tézis a jogalkalmazás szintjén elsősorban az esetjog alapján igazolható.

The paper examines the likely enforcement challenges of the Digital Services Act and the Digital Markets Act from a consumer law perspective. Today, new digital technologies are widespread, part of retailing has moved online and new types of digital services have emerged. Consumer interaction with online platforms is intensifying, and enforcement is facing the consequences of this. The jurisprudence of the Court of justice of the European Union is contributing to the development of this dynamically changing area of law, which will hopefully lead to increased consumer awareness in the twenty-first century. The paper presents the EU system of consumer (users) rights through the basic thesis that both the legislation and its interpretative judicial practice have moved towards a holistic approach to problem solving, a kind of complex approach, which has led to an increase in the level of legal protection. The legislative objectives, in new terminology, no longer simply aim at creating a single internal market but contribute to promoting a genuine digital consumer internal market with a balance between the high level of consumer protection and the achievements of digitalisation. This thesis can be justified at the level of the application of the law, mainly on the basis of case law.