A jogegyenlőség női szempontjai az Amerikai Egyesült Államok alkotmányos rendszerében
Abstract :
Egyenlők vagyunk-e a jog asztalánál? Minek kellett, kell megváltoznia
ahhoz, hogy az amerikai kontinens fekete lakossága egyenértékű
alkotóeleme legyen az Államoknak? A nők valóságosan egyenlők-e,
vagy jogaik csak formálisak? Engedi-e a közpolitika érvényesülni
a női szempontokat? Melyek a sajátosan női érdekek? Érdekükben
áll-e például egy pozitív diszkriminációs előírás a munka világában?
Bizonyítható lenne egy ilyen előírás alkotmányos felülvizsgálata
esetén a kényszerítő kormányzati érdek léte? Összevethető-e a faji
megkülönböztetés és a biológiai nemek diszkriminációja? A nők
és a férfiak biológiai különbözősége szerepet játszhat-e a katonai
akadémiai felvételben? Milyen öt szempontot vizsgál az USA
Legfelsőbb Bírósága a megkülönböztetés megengedhetősége körében?
A könyvet olvasásra ajánlja:
Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke
A könyv egy klasszikus alkotmányossági alapelv, a jogegyenlőség
(esélyegyenlőség, diszkrimináció tilalma) „női” szempontjainak
lényeges tartalmát vizsgálja az USA alkotmányos rendszerében.
A legtöbb alkotmány nem véletlenül emeli ki – a nemzetiségi
és a felekezeti egyenjogúsággal egyetemben – a nők és férfiak közötti
egyenjogúságot, miután a történelem során ezeket a jogokat sértették
meg leginkább. Az alkotmánybíróságok jogértelmezéseikben finom
teszteket dolgoztak ki az emberi méltósággal összekapcsolva ezen
jogterületen; különösen érdekes az amerikai Legfelsőbb Bíróság
alkotmányértelmezése. A szerző határozott kutatási célja mellett
bemutatja az USA alkotmányos rendszerét is. Jó szívvel ajánlom
a színvonalas könyvet minden olvasónak.
Dr. Kukorelli István, egyetemi tanár