A jogegyenlőség női szempontjai az Amerikai Egyesült Államok alkotmányos rendszerében

Abstract

Egyenlők vagyunk-e a jog asztalánál? Minek kellett, kell megváltoznia ahhoz, hogy az amerikai kontinens fekete lakossága egyenértékű alkotóeleme legyen az Államoknak? A nők valóságosan egyenlők-e, vagy jogaik csak formálisak? Engedi-e a közpolitika érvényesülni a női szempontokat? Melyek a sajátosan női érdekek? Érdekükben áll-e például egy pozitív diszkriminációs előírás a munka világában? Bizonyítható lenne egy ilyen előírás alkotmányos felülvizsgálata esetén a kényszerítő kormányzati érdek léte? Összevethető-e a faji megkülönböztetés és a biológiai nemek diszkriminációja? A nők és a férfiak biológiai különbözősége szerepet játszhat-e a katonai akadémiai felvételben? Milyen öt szempontot vizsgál az USA Legfelsőbb Bírósága a megkülönböztetés megengedhetősége körében? A könyvet olvasásra ajánlja: Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke

A könyv egy klasszikus alkotmányossági alapelv, a jogegyenlőség (esélyegyenlőség, diszkrimináció tilalma) „női” szempontjainak lényeges tartalmát vizsgálja az USA alkotmányos rendszerében. A legtöbb alkotmány nem véletlenül emeli ki – a nemzetiségi és a felekezeti egyenjogúsággal egyetemben – a nők és férfiak közötti egyenjogúságot, miután a történelem során ezeket a jogokat sértették meg leginkább. Az alkotmánybíróságok jogértelmezéseikben finom teszteket dolgoztak ki az emberi méltósággal összekapcsolva ezen jogterületen; különösen érdekes az amerikai Legfelsőbb Bíróság alkotmányértelmezése. A szerző határozott kutatási célja mellett bemutatja az USA alkotmányos rendszerét is. Jó szívvel ajánlom a színvonalas könyvet minden olvasónak. Dr. Kukorelli István, egyetemi tanár