A hazai közgazdász tudóstársadalom publikációs stratégiája: különbségek és ellentmondások a közgazdaságtudomány és a gazdálkodástudomány tudományágakban

Abstract

A tudománymetriai fókuszú tanulmány a SciVal adatai alapján elemzi a gazdálkodás- és szervezéstudományok, illetve a közgazdaság-tudományok magyarországi kutatóinak publikációs eredményességeit. E tudományterületeken gyakran vegyes, a két területen összemosódó publikációs stratégiák rajzolódnak ki. Ennek az egyik oka az egységes MTA-folyóiratlista, a másik pedig a múlt gyakorlatának (hagyományok) tovább élése. A publikációs mintázatok nem képezik le tökéletesen a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának két legnagyobb tudományos bizottságához való köztestületi hovatartozást. Legalábbis azok körében nem, akik köztestületi tagok, mert e két tudományág legjobb nemzetközi publikációs teljesítményét felmutatóknak mintegy harmada mindeddig nem csatlakozott az akadémiai hálózathoz. Az eredmények alapján megfontolandó lehet a két tudomány-terület élesebb szétválasztása például a doktori bizottságok szintjén is, valamint a közgazdász tudományágak képviselői számára világosabb publikáció.

This scientometrics-focused study analyzes the publication performance of Hungarian researchers in the fields of Business, Management and Accounting (BMA) and Economics, Econometric and Finance (EEF) based on SciVal data and found that publication strategies are often mixed by merging these fields. This is partly due to the “common” journal list of the Hungarian Academy of Sciences (HAS), and partly to the continuation of past practices (traditions). Publication patterns do not perfectly reflect the affiliation to the two largest scientific committees of Section IX (Economic and Legal Sciences) of HAS. This concerns those who are members of the Public Body of HAS, since about one third of the best researchers involved in these two disciplines have not joined this academic network yet. Based on the results, a clearer separation between the subject areas at the level of doctoral committees of HAS would be welcome, as would clearer publication strategies for academics. The recognition of the value of being members in the public body of HAS would also be useful for the young colleagues. Using the framework of the forum provided by Külgazdaság, this report could also help to promote professional and strategic dialogue among domestic social scientists.