Az Amerikai Egyesült Államok Dél-Ázsia-stratégiájának elvi alapjai és gyakorlati ellentmondásai
Absztrakt :
Dél-Ázsia felértékelődése az Amerikai Egyesült Államok stratégiai törekvéseinek
szemszögéből fokozatos, de megfékezhetetlen folyamat volt az elmúlt 18 esztendő
során. A 2001-es terrortámadások után Washington szorosabbra fűzte együttműködését Pakisztánnal és Indiával is. Manapság az ázsiai–csendes-óceáni térség stratégiai környezetének radikális átalakulása új ösztönzést ad e kapcsolatoknak. A politikai deklarációk és katonai kampányok ellenére azonban az afganisztáni konfliktus
az Egyesült Államok leghosszabb háborújává vált, és a terrorizmus fenyegetése továbbra is az egyik alapvető biztonsági probléma a tágabb térségben. Ez a jelenség
ihlette az amerikai kormány új Dél-Ázsia-stratégiáját, amelyet Donald Trump elnök
2017. augusztus 21-én hirdetett meg. A következő cikk áttekintést nyújt e stratégia
jellemzőiről, különös tekintettel a Trump-adminisztráció koncepcióira és gyakorlatára.
The appreciation of South Asia from the perspective of the United States’ strategic
endeavours was a gradual, but unstoppable process in the last 18 years. After the
2001 terrorist attacks, Washington tightened its cooperation with Pakistan and India.
Nowadays, the radical transformation of the strategic environment of the Asia-Pacific
Region gives new impetus to this relationship. Despite the political declarations and
military campaigns, however, the Afghanistan conflict has become the longest war
of the USA, and the threat of terrorism is still one of the basic security problems in
the wider region. This phenomenon inspired the new South Asia Strategy of the
American Government, announced by President Donald Trump in August 21, 2017.
The following paper offers an overview of the features of this strategy, especially the
concepts and practices of the Trump Administration.
