A magyar védelmi kiadások trendjei, 2004–2019

Abstract

Oroszország Ukrajna elleni agressziója (2014) óta ismét a közös védelem kérdései kerültek a közép-európai NATO-tagállamok stratégiai párbeszédének középpontjába. A katonai képességek és készenlét megerősítése a kollektív védelem rendszerén belül sokat követel tőlük stratégiai gondolkodásuk, védelmi tervezésük, katonai beszerzéseik és haderő-modernizációs programjaik összehangolása terén – és mindezek megalapozásához a védelmi kiadások növelése tekintetében. Donald Trump amerikai elnök kritikája nyomán, amely „fair” tehermegosztást követel, a szövetség tagállamainak vezetői már 2014-ben elfogadták a Transzatlanti Kötelékről szóló Walesi Nyilatkozatot (The Wales Declaration on the Transatlantic Bond)1 , és ebben elkötelezték magukat védelmi kiadásaik növelése mellett (Defense Pledge). A tanulmány Magyarország honvédelmi kiadásainak trendjeiről ad átfogó képet a 2004-es EU-csatlakozás óta eltelt 15 évben. Defence has become a central issue of strategic discourse among NATO’s Central European member states after 2014, following the Russian aggression against Ukraine. Reinforcing capabilities and readiness within the framework of collective defence requires much from these countries in terms of harmonising their strategic thinking, capability planning, defence procurement and modernisation – and as a central element to realising their aims, in terms of increasing funds for defence. U.S. President Donald Trump’s criticism calling for ‘more fair’ burden sharing among member states, resulted in the adoption of The Wales Declaration on the Transatlantic Bond and member states’ commitment to increase their defence expenditures (Defence Pledge). This paper offers a comprehensive analysis of Hungary’s defence expenditure trends throughout the past 15 years, since the country’s EU accession.