A magyar védelmi kiadások trendjei, 2004–2019
Absztrakt :
Oroszország Ukrajna elleni agressziója (2014) óta ismét a közös védelem kérdései
kerültek a közép-európai NATO-tagállamok stratégiai párbeszédének középpontjába.
A katonai képességek és készenlét megerősítése a kollektív védelem rendszerén belül
sokat követel tőlük stratégiai gondolkodásuk, védelmi tervezésük, katonai beszerzéseik és haderő-modernizációs programjaik összehangolása terén – és mindezek
megalapozásához a védelmi kiadások növelése tekintetében. Donald Trump amerikai
elnök kritikája nyomán, amely „fair” tehermegosztást követel, a szövetség tagállamainak vezetői már 2014-ben elfogadták a Transzatlanti Kötelékről szóló Walesi Nyilatkozatot (The Wales Declaration on the Transatlantic Bond)1
, és ebben elkötelezték
magukat védelmi kiadásaik növelése mellett (Defense Pledge). A tanulmány Magyarország honvédelmi kiadásainak trendjeiről ad átfogó képet a 2004-es EU-csatlakozás
óta eltelt 15 évben.
Defence has become a central issue of strategic discourse among NATO’s Central
European member states after 2014, following the Russian aggression against
Ukraine. Reinforcing capabilities and readiness within the framework of collective
defence requires much from these countries in terms of harmonising their strategic
thinking, capability planning, defence procurement and modernisation – and as
a central element to realising their aims, in terms of increasing funds for defence.
U.S. President Donald Trump’s criticism calling for ‘more fair’ burden sharing among
member states, resulted in the adoption of The Wales Declaration on the Transatlantic
Bond and member states’ commitment to increase their defence expenditures
(Defence Pledge). This paper offers a comprehensive analysis of Hungary’s defence
expenditure trends throughout the past 15 years, since the country’s EU accession.