Részvétel és demokrácia – Az athéni és a kortárs demokrácia kapcsolata és különbségei
Absztrakt :
A demokrácia fogalma és eszméje létezett már a kortárs demokráciát megelőzően is, de fontos belátásokkal szolgálhat a kortárs politikaelméleti gondolkodás számára is. A klasszikus demokráciatapasztalat megfelelő elméletalkotási kiindulópont lehet egy olyan időszakban, amikor egyre több szó
esik a demokrácia válságáról, és ennek során terítékre kerül a demokrácia
újraértékelése, sőt elméleti újragondolása. Ebben a tanulmányban e munka
előfeltételeiről, elsősorban az elméletalkotás módszertani jellegű problémáiról, valamint a klasszikus és a modern közötti viszony néhány kérdéséről lesz
szó. A szöveg első, metodológiai részében a történeti alapú elméletalkotással
foglalkozom, amelyet a klasszikus demokrácia legfontosabb tulajdonságai
alapján szűkítek tovább: a részvétel és a hatalomhoz való közvetlen állampolgári hozzáférés elve alapján. A tanulmány második fele e klasszikus demokráciaspecifikus jellemzőket azt feltételezve igyekszik tárgyalni, hogy azok
a kortárs demokrácia mélyebb megértéséhez, továbbá újraértelmezéséhez is
hozzájárulhatnak.
The concept and idea of democracy precedes contemporary democracy
and can offer valuable theoretical insights for political theory of our time.
Classical democratic experience can be an appropriate starting point for
theorisation, evaluation and, eventually, reconceptualization of democracy
in a time of crisis. Our main questions are about the probable theoretical
relationship between classical and modern democracy. The paper discusses
methodological problems and the theoretical moments of the classical/
modern relation. Thus, the first methodological part deals with the
foundations of a history-based theorisation, which is specified according to
its main traits and tenets: participation and direct access to political power.