A tétel áttekintő adatai

Szerző
dc.contributor.author
Kovács György
Elérhetőség dátuma
dc.date.accessioned
2019-05-09T07:00:22Z
Rendelkezésre állás dátuma
dc.date.available
2019-05-09T07:00:22Z
Kiadás
dc.date.issued
2017
Issn
dc.identifier.issn
2063-9066
Uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/20.500.12944/12571
Kivonat
dc.description.abstract
A tanulmány közgazdasági elmélettörténeti szempontból vizsgálja meg, hogy a 18. század vége és a 19. század közepe közötti időszakban a főáramú nyugat-európai közgazdasági iskolákkal szemben a közép-európai térségben milyen alternatív közgazdasági megközelítések fogalmazódtak meg, és ezek hogyan tükröződtek a korabeli magyar közgazdasági gondolkodásban. A 18. századi Nyugat-Európa közgazdasági gondolkodásában a felvilágosodás szellemi alapjain bontakozott ki a fiziokratizmus és a klasszikus közgazdasági iskola, egyrészt intézményesítve az akadémiai közgazdaságtudományt, másrészt felváltva a korábbi merkantilista gazdaságpolitikai megközelítéseket. Mindezzel párhuzamosan a közép-európai térségben, a német nyelvterületen már a 17. század végétől megjelenik a kameralista gazdaságpolitika, amely a 18. század első felétől az egyetemi szférában is intézményesül s egészen a 19. század közepéig uralja a régió közgazdasági felfogását. Tanulmányunk első része a 18. század végétől a reformkorig vizsgálja a hazai közgazdasági gondolkodást, bemutatva a külföldi hatások érvényesülését, a kameralista diskurzus megjelenését, illetve rámutatva arra, hogy a sajátos magyar társadalmi rendszer és gazdasági kihívások miként vezettek sajátos konzervatív közgazdasági gondolatok megjelenéséhez. The study investigates the alternative, non-mainstream economic thoughts developed between the end of the 17th century and mid-19th century in Central Europe, and the way they were reflected in the contemporary Hungarian economic thinking. In the 18th century, Physiocratic and classical economics in the economic thinking of Western Europe had been evolved on the intellectual basis of the Enlightenment, institutionalising economics as an academic discipline on the one hand, and substituting the mercantilist approaches on the other. Parallel with these processes, in the German speaking territories of Central Europe, already from the end of the 17th century, cameralism emerged, which was institutionalised in the academic sphere and had been the main economic paradigm of the region well until the middle of the 19th century. This is the first study of a two-part series; it examines the Hungarian economic thinking from the end of 18th century until the Reform Era, presenting the effects of foreign influences, the appearance of cameralist discourse, and sheds light on how the specific Hungarian social system and economic challenges led to the conservative economic thinking.hu_HU
Nyelv
dc.language.iso
huhu_HU
Kiadó
dc.publisher
Dialóg Campushu_HU
Kulcsszó
dc.subject
gazdaságelmélethu_HU
Kulcsszó
dc.subject
gazdaságpolitikahu_HU
Kulcsszó
dc.subject
iparfejlesztéshu_HU
Kulcsszó
dc.subject
kameralizmushu_HU
Kulcsszó
dc.subject
rendi társadalomhu_HU
Kulcsszó
dc.subject
cameralismhu_HU
Kulcsszó
dc.subject
economic theoryhu_HU
Kulcsszó
dc.subject
economic policyhu_HU
Kulcsszó
dc.subject
feudal societyhu_HU
Kulcsszó
dc.subject
industry policyhu_HU
Cím
dc.title
A magyar közigazgatási gondolkodás kezdetei és a konzervatív gazdaságfelfogás I. rész. A kameralizmus és a korai magyar közigazgatási gondolkodáshu_HU
Cím változat
dc.title.alternative
The Beginnings of the Hungarian Economic Thinking and the Conservative Economic Approach I. - Cameralism and the Early Hungarian Economic Thinkinghu_HU
Típus
dc.type
Folyóiratcikkhu_HU


A tételhez tartozó fájlok

A magyar közigazgatási gondolkodás kezdetei és a konzervatív gazdaságfelfogás I. rész. A kameralizmus és a korai magyar közigazgatási gondolkodás
 
 

Ez a tétel a következő gyűjteményekben található meg

A tétel áttekintő adatai

Tallózás a gyűjteményekben

Kategóriák és gyűjtemények
Megjelenés dátuma
Szerző
Cím
Tárgyszó
Feltöltés dátuma
Közszolgálati Online LexikonMagyary ArchívumLudovika Gyűjtemény