Szerző dc.contributor.author | Dr. Linder Viktória | hu_HU |
Szerző dc.contributor.author | Répásiné Dr. Veszprémi Bernadett | hu_HU |
Elérhetőség dátuma dc.date.accessioned | 2017-09-06T13:32:19Z | |
Rendelkezésre állás dátuma dc.date.available | 2017-09-06T13:32:19Z | |
Kiadás dc.date.issued | 2017-09-06 | |
Uri dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/20.500.12944/100291 | |
Kivonat dc.description.abstract | rendszerváltást követően a közigazgatás személyi állományának jogviszonyát a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) rendezte. Ez az egység 2010-ben megtört és a köztisztviselők köre kettévált. Új fogalom jött létre: a kormánytisztviselő. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatályba lépésével külön szabályok vonatkoztak az államigazgatásban és az önkormányzatoknál dolgozókra. Köztisztviselők alatt már csak a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatalánál, hatósági igazgatási társulásánál, közterület-felügyeleténél és a körjegyzőségnél dolgozó, közszolgálati jogviszonyban állókat értettük.1 A kormánytisztviselők esetében a Ktv. mögöttes jogszabály volt, amelyet akkor lehetett alkalmazni, ha a kormánytisztviselői törvény eltérően nem rendelkezett. Ez felépítésében a Ktv.-hez igazodott, utalva az alkalmazhatóság korlátaira és a speciális szabályokra. A közszolgálati jogviszony szabályainak újbóli felülvizsgálata azonban 2012-re ismét fordulatot eredményezett. 2012. január 1-jétől lépett hatályba a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.), amely az addigi kettős szabályozást megszüntetve egy törvény keretein belül szabályozza a közszolgálati (köztisztviselői) és kormányzati szolgálati jogviszonyt, egységet teremtve a közszolgálatban. | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject | közszolgálat | hu_HU |
Cím dc.title | Közszolgálati jogviszony tartalma | hu_HU |