Közszolgálati jogviszony tartalma
Absztrakt :
rendszerváltást követően a közigazgatás személyi állományának jogviszonyát a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) rendezte. Ez az egység 2010-ben megtört és a köztisztviselők köre kettévált. Új fogalom jött létre: a kormánytisztviselő. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatályba lépésével külön szabályok vonatkoztak az államigazgatásban és az önkormányzatoknál dolgozókra. Köztisztviselők alatt már csak a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatalánál, hatósági igazgatási társulásánál, közterület-felügyeleténél és a körjegyzőségnél dolgozó, közszolgálati jogviszonyban állókat értettük.1 A kormánytisztviselők esetében a Ktv. mögöttes jogszabály volt, amelyet akkor lehetett alkalmazni, ha a kormánytisztviselői törvény eltérően nem rendelkezett. Ez felépítésében a Ktv.-hez igazodott, utalva az alkalmazhatóság korlátaira és a speciális szabályokra. A közszolgálati jogviszony szabályainak újbóli felülvizsgálata azonban 2012-re ismét fordulatot eredményezett. 2012. január 1-jétől lépett hatályba a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.), amely az addigi kettős szabályozást megszüntetve egy törvény keretein belül szabályozza a közszolgálati (köztisztviselői) és kormányzati szolgálati jogviszonyt, egységet teremtve a közszolgálatban.