Az áru adásvételére irányuló fogyasztói szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jogi szabályozás neuralgikus pontjai

Abstract

Az elmúlt néhány évben a magyar fogyasztóvédelmi magánjognak az áru adásvételére irányuló fogyasztói szerződésekre irányadó joganyaga több ponton is kiegészült, illetve módosult: először 2021. január 1-jén módosították az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletet, majd egy évvel később, 2022. január 1-jén hatályba lépett az uniós ikerirányelveket átültető, a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet. Mivel mindkét jogszabály részletesen foglalkozik az áru adásvételére irányuló fogyasztói szerződések hibás teljesítésével, különösen a fogyasztók által érvényesíthető kellékszavatossági és jótállási igényekkel, ezért indokoltnak tartjuk azok tartalmának, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény releváns szabályainak összevetését, kritikai észrevételeket fogalmazva meg a jogalkotás általunk kifogásolt megoldásaival szemben.

In the last few years, the Hungarian private consumer protection law governing consumer contracts for the sale of goods has been amended and supplemented in several points: first, on 1 January 2021, Government Decree 151/2003 (22. IX.) on the mandatory warranty for certain consumer durables was amended. One year later, on 1 January 2022, Government Decree 373/2021 (30. VI.) on the detailed rules for contracts between consumers and businesses for the sale of goods and the supply of digital content and services, transposing the EU’s twin directives, entered into force. Since both pieces of legislation deal in detail with defective performance of consumer contracts for the sale of goods, in particular claims for warranty for material defects and guarantee claims that consumers can enforce, we consider it appropriate to compare their content with the relevant provisions of Act V of 2013 on the Civil Code, making critical comments on the solutions of the legislator that we object to.