A gazdaglisták és az adatvédelem : Jogalkalmazási dilemmák az adatvezérelt újságírás megítélésében

Abstract

A tanulmány azon néhány évvel ezelőtt nagy figyelmet kapott Forbes-ügyre reflektál, amelyben a gazdaglisták kaptak főszerepet, továbbá azt érintően a GDPR-ban deklarált „újságírói mentességre” és annak tartalmára. Az utóbbi értelmében az újságírói célból kezelt és feldolgozott személyes adatok kezelése eltérés tárgyát képezheti, vagy mentesülhet a rendelet egyes rendelkezéseiben szereplő követelmények alól. Ezzel az intézménnyel a jogalkotó elismeri az újságírói tevékenység szabadságának fontosságát, miközben kiemeli a felelősséget a személyes adatkezelés körében. A Forbes-ügyben releváns kérdések főként precedensjog alapján voltak mérlegelhetőek, ugyanis a GDPR irányadó rendelkezésein kívül nem volt hatályban egyetlen olyan passzus sem, amely kifejezetten segíthette volna a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, valamint az igazságszolgáltatást. A kapcsolódó döntések leghangosabb kritikája az volt, hogy az újságírói tevékenységre, abból pedig kifejezetten az adatvezérelt újságírásra a gyakorlatban a megállapított értékelések dermesztő, öncenzúrát elősegítő hatással lehetnek, és az eseményekre történő azonnali reagálást, azok közzétételét megnehezítik. Az adatvezérelt újságírás nagy adathalmazok szűrésén és elemzésén alapuló újságírást jelent, hír lejegyzése vagy kiemelése céljából, gyökerei az oknyomozó újságírásra vezethetők vissza.2 A tisztánlátás érdekében ebben a tanulmányban bemutatjuk és értékeljük azon jogeseteket, amelyek segítették a hivatalos szerveket a döntések meghozatalában, mindemellett a GDPR vonatkozó bekezdéseinek tartalmát is körbejárjuk, hiszen az alapprobléma gyökere a rendeletben deklarált, újságírási célból végzett személyes adatkezelési kötelezettségek alóli mentesség meghatározásában rejlik.

The following study is reflecting on the Hungarian Forbes case, which received much attention a few years ago. In this precedent, the main focus was on rich lists, and the journalistic purposed exemptions related to personal data protection declared in the GDPR. According to the latter, the journalistic purposed processing of personal data may be excused of GDPR requirements. With this provision, the legislator recognises the importance of freedom in journalistic activity, while underlining responsible personal data processing. The relevant issues in the Forbes case were mainly a matter of precedent, as there was no passage in force other than the GDPR’s governing provisions that could have explicitly assisted the National Authority for Data Protection and Freedom of Information and also the jurisdiction. The most dominant criticism of the related decisions ruled by these state bodies has been that the assessments which were laid down could have a chilling, self-censoring effect on the journalistic activity, especially on data-driven journalism, and will make it difficult to react promptly to events and to publish them. In the interest of clarity, this paper will present and evaluate those legal cases that have assisted the official state bodies. This study also examines the relevant GDPR paragraphs, since the root of the underlying problem is the lack of clarity regarding peculiarly the content of journalistic purposed exemptions in personal data processing.