Építményszerkezetek robbantással történő ipari bontásának, katonai tönkretételének és bűnös szándékú rongálásának összehasonlítása
Abstract :
Az építmények és szerkezeti elemek robbantásánál nem releváns, hogy milyen robbanóanyagot vagy robbanás kiváltására alkalmas szerkezetet használunk, ha a cél a kijelölt objektum bontása, tönkretétele vagy szélsőséges esetben rombolása. Szinte mindenki tökéletesen el tudja különíteni az ipari robbantásos építménybontás, a katonai rombolás, illetve a bűnös szándékú szabotázsakciók eseménysorát. Abba azonban kevesen gondolnak bele, hogy ha különböző szempontrendszerek szerint vizsgáljuk ezeket a tevékenységeket, akkor hasonlóságokat fedezhetünk fel. A hasonlóságokat összevetve pedig már kirajzolódik az a „szürke zóna”, amely alapján a jogszabályalkotók olyan előírások betartására kötelezik a robbantási szakterületek munkáltatóit, hogy a különböző kockázatot jelentő anyagok nyomon követhetőségét biztosítsák. Célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk az ipari, katonai és terrorjellegű robbantásokat egy olyan szegmensben, ahol mindhárom tématerület érintett, mégis a legrelevánsabb feladatokat a polgári robbantási tevékenység képviseli.
In the case of the demolition of buildings and structures, the explosive or explosive device used is irrelevant if the aim is to demolish, destroy or, in extreme cases, damage the designated object. Almost everyone can perfectly distinguish between the sequence of events of industrial demolition, military ruin and unlawful sabotage. However, few people realise that if we look at these activities from different perspectives, we can discover similarities. And when these similarities are compared, a ‘grey zone’ emerges whereby legislators are imposing requirements on employers in the explosives industry to ensure traceability of the various risk materials. We set out to examine industrial, military and terror-related blasting in a segment where all three subject areas are involved, yet the most relevant tasks are represented by civilian blasting activities.