Merre tovább Közel-Kelet? Változó biztonsági dinamikák a Perzsa-öbölben: az Ábrahám-megállapodások és a szaúdi–iráni közeledés

Abstract

A Közel-Kelet térségében az elmúlt időszakban olyan változások és folyamatok zajlottak le, amelyek a regionális hatalmi viszonyokat és biztonsági struktúrákat gyökeresen átformálták, átrajzolva a régió biztonsági szerkezetét. A korábbi Levant és Öböl biztonsági szubkomplexumok összefonódni látszanak, létrehozva egy új biztonsági egységet, amelynek erőviszonyaiban az Öböl-államok szerepe a meghatározó, s amely a szaúdi–iráni–izraeli viszony alakulásán alapul. A régió külső szereplők általi magára hagyatottsága arra kényszerítette a térség államait, hogy alternatívákat keressenek saját biztonságuk garantálására – hogy ezt milyen viszonyrendszerben látják leginkább megvalósíthatónak, az egyelőre még kérdéses. Mivel azonban több olyan tényező is jelen van, amely bármikor eszkalálhatja a térségbeli feszültségeket, várhatóan a kialakulóban lévő új biztonsági szubkomplexumot is magas belső instabilitás és törékeny együttműködések fogják jellemezni.

The recent changes and processes reshaped the political and security structure of the Middle East radically, redrawing the security framework of the region. The former Levant and Gulf security sub-complexes seem to become intertwined, creating a new security entity, dominated by the Gulf States, based on the evolution of the Saudi-Iranian-Israeli relationship. The abandonment of the region by external actors has pushed these countries to look for alternatives to guarantee their own security – the most adequate forms of which are still in question. However, since several escalation risks persist, the emerging new security sub-complex is expected to be characterized by high internal instability and fragile cooperations.