Műszaki szabályozási érdekességek az Európai Unió és az Egyesült Királyság megállapodásából

Abstract

A Brexit-folyamat legvégső pillanatában, egy az EU–Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) mintájára létrehozott és 2020. december 30-án aláírt kereskedelmi és együttmüködési megállapodással sikerült a liberalizált árumozgás megtartása az aláíró felek között. Az európai belső piacon szabadon forgalmazható, összes árura vonatkozó EU-s műszaki jogszabályok továbbra is kötelezők az EK exporttermékeire az Európai Gazdasági Térség (EGT) 31 országában, de most már nem fel-tételek nélkül érvényesek az EK-ban, mint arra az átmeneti időszakra vonatkozóan kötelezettséget vállaltak, hanem csak a megállapodásban rögzített módon, amire érdemes felhívni mind a jogalkotók, mind a bilaterális kereskedelemben részt vevő felek szíves figyelmét, és megemlíteni egy ezzel összefüggő gazdaságpolitikai kérdést.

At the very last moment of the Brexit process, a trade and cooperation agreement modeled on the EU–Canada Free Trade Agreement (CETA) and signed on 30 December 2020 succeeded in maintaining the liberalised movement of goods between the signatories. The EU technical regulation for all goods that can be freely traded on the European internal market remains binding on U.K. exports to the EEA-31, but is no longer unconditionally in force in the U.K. as was commited for a transitional period; but only in the way set out in the Agreement, to which it is worth drawing the kind attention of both legislators and parties involved in bilateral trade while mentioning a related economic policy issue.