Az alkotmányozás dilemmái – 10 év múltán
Absztrakt :
„Magyarország új Alaptörvénye viharban született.” Jogi és politikai szenvedélyek
viharában. Az Alaptörvény születését övező viták természetes következményei
lettek volna bármely olyan új alkotmánynak, amely olyan
államban születik, amely az EU-csatlakozást követően (a 2004-ben újonnan
csatlakozott tagállamok közül elsőként) vállalkozik ilyen feladatra.
A 2010-ben megindult
magyar alkotmányozás egyfajta minilaboratóriumi
közeg volt. Az Európai Unió egyes intézményeinek, demokrácia-központú
figyelmének a középpontjába kerültünk. Ezenfelül, Magyarország esetében
azt láthattuk, hogy szinte valamennyi jelentős nemzetközi szervezet (ENSZ,
Európa Tanács) úgy vélte, hogy véleményt kell formálniuk a magyar Alaptörvényről.
“The new Fundamental Law of Hungary was born in a storm.” 3 In the storm
of heavy legal and political sentiments. The debates surrounding the birth
of the Fundamental Law would have been a natural consequence of any
new constitution being born in a state that undertook such a task after
EU accession (the first of the new Member States that joined in 2004).
The
Hungarian constitution-making, which started in 2010,
was a sort of mini
laboratory medium. We landed in the centre of the democracy-focused
attention of some of the institutions of the European Union. In addition,
we have seen that almost all significant international organisations
(UN, Council of Europe) considered that they should form an opinion on the
Hungarian Fundamental Law.