A Schuman-deklaráció: 70 éve és most

Abstract

A Schuman-deklaráció 70 évvel ezelőtt indította el az európai integráció folyamatát, amelyet az európai történelem legsikeresebb folyamatának tekinthetünk. Ugyanakkor az integráció történetét nemcsak egyedülálló eredmények, hanem kihívások, dilemmák és válságok jellemezték, amelyek mindig reformokat tettek szükségessé. (Nem véletlen, hogy az integráció történetében a két leggyakrabban használt szó a válság és a reform.) Az alapvető kihívások ma is jelen vannak. Ilyen a „szuverenisták” és a „föderalisták” közötti – erősen leegyszerűsített – ellentét, az integráció gazdasági, politikai és kulturális dimenziója közötti egyensúly hiánya és a földrajzi régiók (Észak–Dél, Kelet–Nyugat) közötti mélyülő megosztottság. Az első dilemmára mind a nemzet, mind pedig a föderalizmus fogalmának az újraértelmezése, a „nemzetek államok feletti Európája” adhatna megoldást, amint ezt a szerző 25 évvel ezelőtt javasolta. Ezen túlmenően egyensúlyt kellene teremteni az integráció gazdasági, politikai és kulturális dimenziói között, mindenekelőtt a kulturális dimenzió erősítése révén, ami elsősorban a közösségi identitások, a nemzeti és az európai identitás elismerését és a schumani espace de civilisation keresztény gyökereire épülő európai identitás közös elemeinek a megerősítését igényli. Seventy years ago, the Schuman Declaration launched the process of European integration, that can be described as the most successful process in European history. However, the history of European integration has been characterised not only by unique achievements, but also by challenges, dilemmas and recurring crises demanding reforms. This is the reason why the most frequently used words regarding this history are crisis and reform. The basic challenges are still there, such as the – very much simplified – conflict between ‘sovereignists’ and ‘ federalists’, the disequilibrium among the economic, political and cultural dimensions of the integration and the deepening divides between geographic regions (North–South, East–West). For the first dilemma, the essay suggests a solution based upon the re-interpretation of the concepts of both nation and federalism, returning to the author’s idea published 25 years ago about the ‘Europe of nations above states’. It also advocates the re-establishment of the balance among the economic, political and cultural dimensions, in particular by reinforcing the cultural one. This would primarily require the acceptance of collective identities, national and European, as well as the strengthening of the common elements of European identity based upon the Christian roots of Schuman’s ‘espace de civilisation’.