Sic itur ad astra
Abstract :
A tudomány sohasem a könnyebb élet választása. A tudomány embere
a szellemi világ gazdagságát választotta hivatásul, számára a megértés bizonyosságát keresni belső késztetéssé vált. Így soha nem vesztette el reményét és kitartását, amelyek végül utat nyitottak számára a megbecsüléshez, a tisztelethez
és az elismeréshez. Ezek hol hallgatói, munkatársai tisztelgésében, hol elöljárói
döntéseiben, hol családja, barátai mosolyában öltöttek, öltenek testet. Humorát – bármilyen beosztásban is dolgozott – mindig „magánál tartotta”, s hozott
oly sokszor jókedvet napjainkba. Gyakran jelenik meg egy-egy történetben is
derűje, amelyből sokat megtudhatunk a negyvenéves pályafutásáról: a büntetőjog és a rendészeti felsőoktatás örök változásáról éppúgy, mint a mindennapok
küzdelmeiről.