A magyar közigazgatási bíráskodás elmélete és története
Absztrakt :
A könyv célja, hogy a XXI. századi kortárs közigazgatási bíráskodás, ezen belül főleg a közigazgatási
perjog megértését támogassa az elvi-történeti háttér
bemutatásával. A közigazgatási perjog tudományos
feldolgozása nem szűkíthető le az eljárásjogi kérdések kezelésére, noha azok is fontosak. Minden perrendtartásnak intenzív részét képezik a hatásköri
szabályok, ez különösen igaz a közigazgatási bíráskodás eljárási rendjére, amelynek ez központi kérdésköre. A közigazgatási döntések, cselekmények,
határozatok (vagy ezek hiánya) törvényes megengedettségének a megítélése és a szükséges jogkövetkezmények megállapítása közvetlen alkotmányos
funkciót jelenít meg: a közigazgatás törvény alá
rendeltségének biztosítását. Ez a jogállam alapvető jellemzője. Olyannyira alapvető, hogy e funkció
tényleges létezése nélkül jogállamról nem is igazán
beszélhetünk. Amikor tehát a közigazgatási perrendtartásról vagy a közigazgatási perjogról beszélünk, mindenkor az egész közigazgatási bíráskodást
is értjük rajta, ha nem is mondjuk ezt mindig ki.