Településfejlesztés infrastruktúra-fejlesztés

Abstract

A településfejlesztés kérdéskörével való aktív foglalkozást több tényező indokolja, amelyek közül most csak kettőt emelünk ki: a) egyrészt látni kell, hogy az életkörülmények javítását célzó fejlesztési tevékenység a XXI. századi államokban számtalan vetülettel bír, amelyek a mindennapok részét képezik (ilyenek pl.: a humánerőforrás, a szervezet, a technológia, vagy az infrastruktúra fejlesztése); b) másrészt a közösségi fejlesztéseknek megkerülhetetlen szereplői a közigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok, azon belül is a települések, a legtöbb fejlesztés (beruházás) is itt valósul meg. Nem meglepő tehát, hogy az európai országok többségében - így Magyarországon is - a jogalkotó önkormányzati feladattá minősítette a településfejlesztést (és így az annak részét képező települési infrastruktúra fejlesztését), valamint az ehhez szorosan kötődő településrendezést és településüzemeltetést (összefoglalóan településügyet). Magyarországon ez azonban nem vezetett el a vonatkozó joganyag külön törvénybe foglalásához. Ebből következik, hogy átfogó szabályozás hiányában szükség van olyan összegző munkára, amely a 2011 utáni új önkormányzati rendszerben is kellő eligazítást nyújt a fejlesztési tevékenységben érintett tisztviselők és önkormányzati dolgozók számára. Ahhoz, hogy a településfejlesztési tevékenység lényegét megértsük, mindenképpen tisztázni kell, hogy: a) mit értünk településfejlesztés alatt? b) hogyan épül fel ennek a jogszabályi háttere? c) kik ennek a tevékenységnek a résztvevői? d) milyen alapvető tervezési eszközök állnak rendelkezésre a lokális fejlesztések megvalósítására a hatályos rendszerünkben? Mivel a fejlesztéspolitika és az infrastruktúra-fejlesztés általános kérdéseivel külön szakanyagok foglalkoznak, jelen munkában ezek részleteire nem térünk ki, csupán a településfejlesztéssel összefüggő legfontosabb kapcsolódási pontokra hívjuk fel a figyelmet.1 Az áttekintés során mindvégig a közigazgatási megközelítésnek adunk elsőbbséget.