Településfejlesztés infrastruktúra-fejlesztés
Absztrakt :
A településfejlesztés kérdéskörével való aktív foglalkozást több tényező indokolja, amelyek közül most csak kettőt
emelünk ki:
a) egyrészt látni kell, hogy az életkörülmények javítását célzó fejlesztési tevékenység a XXI. századi államokban
számtalan vetülettel bír, amelyek a mindennapok részét képezik (ilyenek pl.: a humánerőforrás, a szervezet, a
technológia, vagy az infrastruktúra fejlesztése);
b) másrészt a közösségi fejlesztéseknek megkerülhetetlen szereplői a közigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok,
azon belül is a települések, a legtöbb fejlesztés (beruházás) is itt valósul meg.
Nem meglepő tehát, hogy az európai országok többségében - így Magyarországon is - a jogalkotó önkormányzati
feladattá minősítette a településfejlesztést (és így az annak részét képező települési infrastruktúra fejlesztését),
valamint az ehhez szorosan kötődő településrendezést és településüzemeltetést (összefoglalóan településügyet).
Magyarországon ez azonban nem vezetett el a vonatkozó joganyag külön törvénybe foglalásához. Ebből következik,
hogy átfogó szabályozás hiányában szükség van olyan összegző munkára, amely a 2011 utáni új önkormányzati
rendszerben is kellő eligazítást nyújt a fejlesztési tevékenységben érintett tisztviselők és önkormányzati dolgozók
számára.
Ahhoz, hogy a településfejlesztési tevékenység lényegét megértsük, mindenképpen tisztázni kell, hogy:
a) mit értünk településfejlesztés alatt?
b) hogyan épül fel ennek a jogszabályi háttere?
c) kik ennek a tevékenységnek a résztvevői?
d) milyen alapvető tervezési eszközök állnak rendelkezésre a lokális fejlesztések megvalósítására a hatályos rendszerünkben?
Mivel a fejlesztéspolitika és az infrastruktúra-fejlesztés általános kérdéseivel külön szakanyagok foglalkoznak, jelen
munkában ezek részleteire nem térünk ki, csupán a településfejlesztéssel összefüggő legfontosabb kapcsolódási
pontokra hívjuk fel a figyelmet.1 Az áttekintés során mindvégig a közigazgatási megközelítésnek adunk elsőbbséget.