Lojalitás kialakítása és fenntartása a szervezetekben

Abstract

A Magyary Zoltán Közigazgatás Fejlesztési Program keretei kiváló lehetőséget adnak arra, hogy a Good Governance („Jó Kormányzás”, „Jó Állam”) sikeres megvalósítása érdekében elvégzendő reformok olyan civil és társadalmi szerveződések, azaz a nagyobb állampolgári szerepvállalás mellett történjenek, mely a közösségi döntések erősebb jelenlétét valósítják meg a magas közvetlen állampolgári részvétel által. Ilyen értelemben a közszolgálati intézmények működését, munkatársainak tevékenységét abba az irányba lehetséges továbbfejleszteni, melynek során a szűk szakterületénél tágabb, integratívabb összefüggésben képes gondolkodni, javaslatot kidolgozni és a felelős döntésben részt vállalni a köz érdekében. A közösségépítésben, szervezeti kultúrafejlesztésben szerzett több évtizedes empirikus tapasztalatainkra építve jelen tananyagban a lojalitás definiálására egy, korábban még nem publikált modellt mutatunk be. Reményeink és meggyőződésünk szerint modellünk kellően sokoldalú, valamint a gyakorlatban is jól hasznosítható leírása a lojalitás jellemzőinek és az intézményi jó gyakorlat kialakítására vonatkozó sajátosságoknak. Modellünkben alapvető fontosságúnak határoztuk meg az intézményen, szervezeten belüli munkavégzés magas bizalmi szintjét, melynek párosulnia szükséges az együttműködési elvek, értékek személyes vezetői példákon (mintákon) és a munkatársak belső meggyőződésén alapuló tudatos napi gyakorlatával. Kiemelten fontos tényezőcsoport a pozitív intézményi jövőkép, mely valójában a „jó kormányzás” nemzeti álmához történő intézményi hozzájárulást fogalmazza meg, valamint elengedhetetlen az intézményi küldetés megfogalmazása, amely az intézményi feladatok és személyes lebontásuk felemelő, pátoszos definiálását tartalmazza. Negyedik tényezőcsoport az intézmény céljainak jól strukturált, világos logikával rendelkező, így mindenki által jól látható és értelmezhető összefüggés-rendszereinek megléte, mely egy hierarchizált és strukturált formában, adekvát mutatószámok (indikátorok) által biztosítja, hogy az intézmény hozzájárulása a jó állam-index elemeihez hangoltan megvalósuljon. Mindehhez illesztettük a közszolgálat vezetőinek és munkatársainak (elégedettségén alapuló) tudatos elkötelezettségének kialakítását, szükséges formálását. Mindezen komplex hatások igen hatékony modellezést és felkészült fogalomalkotást, felhasználói intelligenciát igényelnek, így jelen tananyagunk igyekezett a vonatkozó tapasztalatok, a jelenleg zajló közigazgatási reformok szakmai anyagainak és a szakirodalmak komplex gondolkodását tükrözni. Felvállaltuk egyúttal azt a szakmai kihívást is, hogy megfogalmazzuk a lojalitás fogalmának megfelelő alaposságú, annak komplexitását is jól tükröző modelljét, továbbá tulajdonságaik értelmezésével definiáljuk annak elemeit a gyakorlati hasznosíthatóság érdekében. Ezen erőfeszítéseink közepette erősen támaszkodtunk a gazdasági életben már bevált fogalmak, menedzsment eljárások, módszertanok kreatív adaptálására annak érdekében, hogy a közszolgálat területén mielőbb eredményes, és a specifikumokat adekvát módon figyelembe vevő válaszok, megoldások szülessenek. Ebben az értelemben szakmai tapasztalattal együttes szakmai alázattal ajánljuk a közszolgálat vezetői, felelős munkatársai számára nem csupán az így kikristályosodó, „lojalitás modellünket”, hanem vonatkozó szakmai munkánk jó szándékú erőfeszítéseit és annak jelen dokumentumban fellelhető írásos összefoglalását is.