Rendészeti közigazgatás
Absztrakt :
A rendészeti igazgatás a közigazgatási jog különös részének egyik ágazata. Mint minden különös részi területet úgy ezt is sajátos feladatok, hatáskörök, intézményi rendszer, közszolgálati állomány jellemzi.
Rendészeti beavatkozással találkozhatunk amikor a jogellenes tüntetőkkel szemben fellép az állam , amikor a rendőrség bűncselekmény elkövetőjét üldözi és elfogja, vagy amikor egy kormánydelegáció útját biztosítja. A rendészet lép fel akkor is, amikor valamilyen katasztrófa helyzet miatt mentési feladatokat kell ellátni, vagy hazánkkal szembeni ellenséges törekvéseket kell lokalizálni. Tipikus rendészeti fellépés az utcán intézkedő rendőr például igazoltatása . A rendészeti szervek valamelyikének fellépésével találkozhatunk a vámigazgatás területén, például egy mélységi ellenőrzés során, vagy a határrendészeti szervek határforgalommal összefüggő tevékenységekor. De rendészeti feladat a közbiztonságra veszélyt jelentő cselekményekkel szembeni hatáskörgyakorlás, a tűzgyújtási tilalom megsértőjével szembeni fellépés, bizonyos személy- és objektumőrzési tevékenység is.
Rendészeti hatáskört gyakorol a polgári repülőgép parancsnoka, aki az erősen ittasan randalírozó utas megfékezésére nyugtató injekció beadására utasítja a gépen tartózkodó orvost, vagy a rendőr, amikor a vadászlőfegyver tartására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére az engedélyes lakásába bemegy. Rendészeti (jellegű) beavatkozás az is, amikor az illetékes munkaügyi hatóság eljárást indít rendőri segítséggel az illegálisan dolgozó építési munkás ellenőrzése eredményeként, vagy amikor a tűzoltó hatóság nem járul hozzá tűzrendészeti szempontból a bevásárlóközpont megnyitásához, mert mondjuk a tűzcsapok elhelyezése nem szabályszerű. Rendészeti feladatot lát az Alkotmányvédelmi Hivatal akkor, amikor a törvényben előírtak szerint elvégzi a menekült státuszért folyamodó személy ellenőrzését.
A fenti példálózó felsorolás közel sem mutatja be a magyar rendészeti igazgatás valamennyi területét. De talán azt érzékelteti, hogy a vizsgált tárgykör a biztonság védelmét, fenntartását szolgálja. Ugyanakkor rámutat arra is, hogy a rendészet szorosan kötődik az államhoz. A fenti élethelyzetek rendezése mindegyik esetben állami feladat, a jogviszonyban mindig jelen van az állam, illetve annak nevében fellépő valamilyen szervezet. Ez pedig mindig (legalábbis döntően) a közigazgatás adott konkrét és nevesíthető intézménye. A kivétel talán a polgári repülőgép parancsnoka, de ő is a többi jogalanyhoz hasonlóan a konkrét társadalmi viszony megoldása érdekében a tárgybeli jogszabálya foglaltak szerint monopolizált helyzetben van. Hatalmat gyakorol azzal, hogy utasít. Ennek érvényesítéséhez pedig legitim kényszert (testi erőt) alkalmazhat, miként a többi szervezet is.
A rendészet jellemzően a végrehajtói hatalom részeként üzemel, konkrét feladatait a törvényhozói hatalomtól kapja, miközben annak alkotmányos felelősséggel tartozik.
A fentiek alapján látható továbbá, hogy sokféle rendészeti, vagy ahhoz nagyon hasonló szervezet működik. Ezek közül a legkarakterisztikusabb a rendőrség, a rendészet kifejezése hallatán először leginkább erre a szervezetre gondolhatunk, vagy annak tagjára, esetleg a rendőrség valamely tevékenységére. Általánosan elfogadott, hogy ha a rend valamilyen módon sérülni látszik, vagy sérül, akkor az esetek döntő többségében a társadalom a rendőrségtől várja a segítséget.
A rendészeti tevékenységet esetenként ezzel a kifejezéssel, másrészt gyakran rendvédelminek nevesíti az adott jogszabály. Mivel a tudomány a mai napig adós maradt a meghatározások közötti pontos különbségek esetleges azonosságok kifejtésével, ezért nem helytelen az egymást helyettesítő használat.
Jelen jegyzet a rendészet közigazgatási kötődéseit, jogi alapjait, szervezetrendszerét, legfontosabb jellemzőit, tartalmi sajátosságait mutatja be.