A világrendváltozásra adott ASEAN-reakció státuszalapú magyarázata

Abstract

Délkelet-Ázsia minden más térségnél nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben válik az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság között a világrend meghatározásáért folyó dinamikus stratégiai verseny tárgyává és színterévé. A jelenség növekvő mértékben tematizálja a globális és a helyi külpolitikai gondolkodásokat, a külpolitikai cselekvéseket és a külpolitikai elemzéseket. Jelen írás elsődleges forrásokra támaszkodva, kvalitatív tartalomelemzés alapján fogalmazza meg és esettanulmány formájában teszteli a státuszmentés hipotézisét. A tanulmány először a releváns elméleti szakirodalmat tekinti át, majd felállítja a feltevést. Az írás második fele a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének kapacitását a nagyhatalmi relációk stabilizálására mint társadalmi konstrukciót vizsgálja, majd az ASEAN-reakciók mint státuszteljesítmény elemzését végzi el.

More than any other region, and at a faster pace, Southeast Asia has become a subject and venue for dynamic strategic competition between the United States of America and the People’s Republic of China for defining the world order. The situation is increasingly orienting global and local foreign policy thinking, foreign policy action and foreign policy analysis. Drawing on primary sources, this paper formulates and tests the hypothesis of ’status-sustenance’ in the form of a case study on Southeast Asian regionalism. The paper first reviews the relevant theoretical literature, then posits the hypothesis. The second half of the paper examines the capacity of the Association of Southeast Asian Nations to stabilize great power relations as a social construct, followed by an analysis of ASEAN’s ’status-performance’.