Porosz közoktatásügyi reformok a Német Császárságon belül (1871–1914)
Absztrakt :
A közoktatás megfelelő jogi szabályozásának kiemelt szerepe kétségtelen minden állam tekintetében, amely hosszú távon kíván fennmaradni; különösen igaz ez egy – egységes formájában – új állam esetében, amely éppen akkor született meg, amikor a térségben a közoktatás modernizációja már legalábbis folyamatban volt, így megalakulását követően az első napirendek között kellett rendeznie a kérdést. Az iskolák feletti egyházi felügyelet – amely a korszakban Magyarországon és Ausztriában is kiemelt kérdés volt – az 1871-benlétrejött Német Császárságban a Kulturkampf során lényeges területét képezte a politikai vitáknak. A föderális államban az oktatás területén elsősorban tagállami intézkedések voltak jellemzőek, így a tanulmányban a porosz kormányzat rendelkezéseinek elemzésére kerül sor azzal, hogy hasonló törekvések megjelentek a többi területen is birodalomszerte. A módszertan alapját a forráselemzés, a német szakirodalom feldolgozása, valamint összehasonlító jogtörténeti vizsgálat és párhuzamok feltárása képezi. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a Német Császárságban meghatározó szerepet betöltő porosz területeken a közoktatásügy modernizációja hogyan jelentkezett a 19. század második felében, felfedezhetők-e eltérések, illetve hasonlóságok a magyar és a porosz törekvések és eredmények között, hiszen a felekezeti fenntartással működő iskolarendszer azonos kiindulási alapot képezett, ugyanakkor a lakosság eltérő vallási megoszlása sajátos fejlődési irányokat nyithatott a hagyományosan felekezeti alapokon álló közoktatási rendszer újraszabályozása során.
The significant role of appropriate legal regulation of public education is unquestionable for any state that wishes to survive in the long term; this is especially the modernisation of public education in the region was already in progress, so the question had to be solved among the first agendas after its establishment. The supervision of denominations over schools – which was a prominent issue in Hungary and Austria at the time too – was an important area of political debate during the Kulturkampf in the German Empire established in 1871. Measures of the member states were typical in the federal state, so the study evaluates the provisions of the Prussian Government, adding that similar efforts appeared in other areas throughout the empire. The basis of the methodology is the analysis of legal sources, German literature, as well as a comparative legal historian examination. The study examines how the modernisation of public education appeared in the second half of the 19th century in the Prussian territories, which played a pivotal role in the German Empire, whether differences or similarities can be discovered between the Hungarian and the Prussian aspirations and results, since the denominational school system formed the same starting point, but the different religious distribution of the population could open specific development directions during the re-regulation of the public education system, which was traditionally based on denominations.
