A tétel áttekintő adatai

Szerző
dc.contributor.author
Hazafi Áronhu_HU
Elérhetőség dátuma
dc.date.accessioned
2024-06-04T12:52:59Z
Rendelkezésre állás dátuma
dc.date.available
2024-06-04T12:52:59Z
Kiadás
dc.date.issued
2024hu_HU
Uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/20.500.12944/25351
Kivonat
dc.description.abstract
A francia Harmadik Köztársaság első évtizedeiben a végrehajtó hatalom rende­letalkotási jogát a törvényeknek való szigorú alárendeltség jellemezte. Az első világháború, majd a gazdasági, pénzügyi és szociális válságok azonban gyöke­resen felforgatták a törvényhozó és a végrehajtó hatalom viszonyát. A parlament nem volt képes ellátni a rázúduló jogalkotási feladatokat, ezért itt is megjelentek a törvényerejű rendeletek. A kormány először önhatalmúlag hozott törvényhozói hatáskörbe tartozó döntéseket, majd erre külön felhatalmazást kapott a parlamenttől, és a rendeleti kormányzás végül teljesen bevett technikává vált a két világháború között. Csakhogy tételes jogi szempontból ez egy alaptörvény-ellenes gyakorlat volt, az 1875. évi alkotmány nem tartalmazott olyan rendelkezést, amely kifeje­zetten lehetővé tette volna ezt. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a kormány hogyan tehetett mégis szert a törvények végrehajtásán fokozatosan túllépő és egyre szélesebb körű rendeletalkotó hatalomra.hu_HU
Kivonat
dc.description.abstract
In the first decades of the French Third Republic, the statutory power of the executive was kept within narrow limits and, except in a few areas, it was characterised by strict subordination to the law. However, the outbreak of the First World War and the economic, financial and social crises radically changed the relationship between the legislative and the executive power. The Parliament was unable to cope with the legislative tasks placed on it and, therefore decree laws were introduced. The government first took legislative decisions on its own initiative, then received a special mandate from the parliament, and the rule by decree laws became a fully accepted and established technique between the two world wars period. However, from a point of view of the substantive law, it was an unconstitutional practice, the 1875 Constitution did not contain any provision explicitly allowing it. This paper seeks to answer the question of how the government could nevertheless acquire a power of regulation that gradually went beyond the enforcement of the law, becoming increasingly detached from it and ever more extensive.hu_HU
Nyelv
dc.language
huhu_HU
Kapcsolati adatok
dc.relation.ispartof
http://hdl.handle.net/20.500.12944/25341hu_HU
Cím
dc.title
Rendeleti kormányzás a francia Harmadik Köztársaságbanhu_HU
Cím változat
dc.title.alternative
Decree Powers in France under the Third Republichu_HU
Típus
dc.type
tanulmányhu_HU
Tudományág
dc.subject.discipline
Társadalomtudományokhu_HU
Tudományterület
dc.subject.sciencebranch
Társadalomtudományok/Állam- és jogtudományokhu_HU
Terjedelem
dc.format.page
69-97hu_HU
Könyv címe
dc.identifier.bookTitle
Az országbírói bíráskodástól a koncepciós perekig : Szemelvények egy új jogtörténész generáció kutatásaibólhu_HU


A tételhez tartozó fájlok

Rendeleti kormányzás a francia Harmadik Köztársaságban
 
 

Ez a tétel a következő gyűjteményekben található meg

A tétel áttekintő adatai

Tallózás a gyűjteményekben

Kategóriák és gyűjtemények
Megjelenés dátuma
Szerző
Cím
Tárgyszó
Feltöltés dátuma
Közszolgálati Online LexikonMagyary ArchívumLudovika Gyűjtemény