Egyes alkotmányjogi előkérdések és történeti körülmények kihatása a Tanácsköztársaság egykori népbiztosainak perére

Abstract

A Bkgy. 6274/1920. ügyszámon lefolytatott, úgynevezett népbiztosper nem értékel­hető annak tágabb történeti (társadalmi, politikai, nemzetközi) környezetétől, így különösen annak igazságtételi jellegétől elválasztva, amely szükségszerű velejárója az egykorvolt, ám elbukott diktatúrákat felváltó államoknak az előző rendszer leg­fontosabb politikai hatalmát gyakorlókkal szembeni büntetőeljárásaiban. A nép­biztosper során, lévén az egyik első ilyen büntetőeljárás, a kormány és az igazság­szolgáltatás szervei a büntetőjogi felelősség megállapítása érdekében – elkerülve a jogállamiság helyreállítása szempontjából nemkívánatos visszamenőleges hatályú jogalkotást, illetve jogalkalmazást – közjogi jellegű érveléssel a Tanácsköztársa­ság jogrendjének érvénytelenségét vezették le, így a népbiztosok vád tárgyává tett jogalkotását egyes köztörvényes bűncselekmények elkövetésére való felbujtásként értékelték, amely a cselekvőségek büntetőjogi minősítésével kapcsolatosan sajátos problémákat vet fel.

The trial of the People’s Commissioners of the Hungarian Soviet Republic of 1919 cannot be evaluated without its broader historical (social, political, international) context, and in particular having regard to its retaliatory and reconciliatory character, which is inevitable in the criminal proceedings of states replacing former but failed dictatorships against the main political power holders of the previous regime. In the trial, one of the first of such kind, the Government and the judicial authorities, in order to establish the criminal responsibility of the defendants, avoided retroactive legislation, which was undesirable for the restoration of the rule of law, and instead deduced the invalidity of the legal order of the Soviet Republic by arguing on a public law basis, thus assessing the legislation activities of the People’s Commissioners subject to the indictment, as incitement to commit certain non-political offences, which raised specific problems in relation to the criminal classification of the acts.