Zöld ágra juthat még az európai zöld megállapodás?

Abstract

Az Európai Unió 2019-ben tűzte ki célul a kontinens 2050-ig történő karbonsemlegessé válását, amelyet számos komponens átalakításával kívánnak megvalósítani. A Green Deal (európai zöld megállapodás) szorosan kapcsolódik a 2015-ös, több mint 190 állam által aláírt Párizsi megállapodáshoz, amelynek célja a szélsőséges klímaváltozás elkerülése a globális átlaghőmérséklet-növekedés 1,5 °C alatt tartásával. Ehhez elengedhetetlen többek között valamennyi szektor üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése, az energiahatékonyság és -függetlenség növelése, a körforgásos gazdaság kiépítése vagy a biodiverzitás megőrzése, tehát a környezet-, éghajlat- és energiapolitika együttes reformjára van szükség. A 2020-ban kezdődő koronavírus-járvány lehetőséget nyújtott az európai, sőt a globális gazdaság környezetkímélő átalakítására, a 2022 februárjában kitört orosz–ukrán háború pedig ráébresztette Európát, hogy milyen égető szükség van az energiaszektor rezilienciájának növelésére, például a fosszilis tüzelőanyagok alternatív/ megújuló energiaforrásokkal történő kiváltásán keresztül. A kérdés most már csak abban áll, hogy a külső tényezők adta lehetőséget mennyire tudják megragadni az európai döntéshozók, és nem utolsósorban az európai társadalmak.