Európa demográfiai kihívásainak kezelése a migráció ösztönzése helyett a családok támogatásával

Abstract

Két évtizeddel uniós csatlakozását követően Magyarország immár másodszor látja majd el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Az Európára nehezedő demográfiai kihívások jelentősen erősödtek az első, 2011- es magyar elnökség óta. Olyan időszakban veszi át a kormányrudat ismét hazánk, amikor egyetlen uniós országban sem születik elég gyermek az önfenntartáshoz. Immár az eddigi éllovas nyugat- és észak-európai országokban is csökken a gyermekvállalási kedv, miközben Közép-Kelet-Európa országaiban növekszik az, legmagasabb mértékben hazánkban. Globális összevetésben a népességfogyás az Európai Unió relevanciájának, érdekérvényesítő képességének folyamatos csökkenését vonja maga után. A népesedés kérdésköre mégsem kapja meg a szükséges figyelmet az uniós gondolkodásban. Magyarország, ahogy 2011-ben, első elnöksége idején, úgy 2024- ben is az európai gyermekek születésének ösztönzését helyezi a középpontba. Ez a célkitűzés egybevág az európai lakosság véleményével, akik számára a család kiemelt jelentőségű, igényelnék annak támogatását, valamint a népességfogyást a családok megerősítésével és nem a migráció ösztönzésével kezelnék.