Az álhírekkel kapcsolatos informálás és az oltakozás közötti összefüggések empirikus vizsgálata

Abstract

2019 decemberben Vuhanban jelent meg a napjainkra már mindenki által ismert és azóta világjárvánnyá nyilvánított Covid–19 A vírussal együtt azonban felerősödtek az álhírek és az ezzel kapcsolatos dezinformálás Az álhírek és azok terjedése több csatornán is meg tud valósulni, azonban napjainkban ez a legerőteljesebben az online térben történik 2020 tavaszán a World Health Organization az „infodemic” kifejezéssel, azaz amikor túl sok információ, köztük rengeteg megtévesztő jelenik meg egy járvánnyal kapcsolatban, mutatott rá, hogy nemcsak a vírus, de a vele kapcsolatos dezinformáció, vagyis félreinformálás is ugyanolyan mértékben terjed a világon Jelenleg még mindig ebben a korszakban élünk, a „post truth” árnyékában, amikor a különböző híreket gyakrabban hisszük el az érzelmi töltöttségük alapján, mintsem valóságtartalmuk vagy forrásuk alapján, jelentősen befolyásolva a társadalom informáltságát Kutatásom fő célja a koronavírussal kapcsolatos álhírek és érzelmek vizsgálata Ezen belül az álhírek fajtáit, terjedését és hallgatóságra tett hatásait vizsgáltam Online felületeken végzett kulcsszóelemzést alkalmazva az álhírek terjedését, annak ütemét és miértjét kutattam Továbbá kérdőíves elemzést alkalmazva vizsgáltam a világjárvánnyal kapcsolatos álhírek elfogadását, illetve az aggodalmat, fenyegetettséget és fogékonyságot – utóbbi hármat összesítve észlelések néven elemeztem A kapott adatokat később különböző statisztikai módszerekkel vizsgáltam az IBM SPSS nevű programban Az adatok alapján megállapítottam, hogy a vakcinákkal kapcsolatos álhírek kivételével, azok a Covid–19-cel kapcsolatos álhírek, amelyek a vírus megjelenésekor voltak a legnépszerűbbek, az első hullám idején voltak a legelterjedtebbek, szemben a többivel Bebizonyítottam, hogy a vírus ellen megalkotott ellenanyagok megjelenésével és tömeges használatával az álhírek online megjelenése ismét megerősödött Statisztikai elemzés során bebizonyítottam, hogy az álhírekben való hiszékenység alapján képzett csoportok összefüggést mutatnak a vírussal kapcsolatos érzékeléseikkel Megállapítottam, hogy a különböző álhírekre adott válaszok összefüggenek az adott személyek oltakozási hajlandóságával.

The well-known Covid-19 virus emerged in Wuhan, a province of China, in December 2019 and has since been declared a pandemic World Health Organization used the term „infodemic” in the spring of 2020, which means too much information, including a lot of misinformation, is published about an epidemic, to point out that not only the virus but also the disinformation about it is spreading around the world at the same rate We are still living in this era, in the shadow of „post-truth”, where news is more often believed on the basis of its emotional content than its veracity or source, significantly affecting the infor-mation of society The main aim of my research is to explore the fake news and emotions related to the crown virus In this context, I investigated the types and spread of fake news and the impact on audience Using a keyword analysis on online platforms, I investigated the spread of fake news, its pace and why A survey was launched for exploring thebeliefs as well as concerns, threats and susceptibility to pseudo-news related to pandemics The latter three was analysed collectively as perceptions The data obtained were later analysed using various statistical methods in the IBM SPSS program Based on the data, I found that, except for vaccine-related pseudo-news, the Covid-19-related pseudo-news that were the most popular at the time of the virus’ release was the most prevalent during the first wave, compared to the others I coulddemonstrate that with the emergence and mass use of antiviral antidotes to the virus, the online emergence of fake coronavirus news has been reinvigorated In a statistical analysis, I show that groups formed based on the beliefs in fake news are correlated with their perceptions of the virus I found that responses to different pseudo-news are associated with individuals’ propensity to vaccinate.