Analóg, ál, pót és negatív: Schütz Antal a világi vallásokról

Abstract

In the 1937 edition of the Dogmatics of Antal Schütz, there is a short but all the more interesting passage that classifies the political ideologies and certain cultural fads of the time according to their similarities and differen- ces with the so-called “real religions“. This approach is by no means uncommon in the literature of the period, and the term ‘secular religion’ itself was coined sometime in the years after the First World War to describe phenomena that were religious in character but not in the strict sense of the word. The paper will outline the international context of Schütz’s text, discussing its conceptual problems, and examine whether Schütz’s more meticulous system of categories, which - unlike foreign models - divides secular religions into further sub-types (analogous religions, pseudo-religions, substitute religions, negative religions), solves the conceptual problems or whether it actually raises new ones.

Schütz Antal Dogmatikájának 1937-es kiadásában szerepel egy rövid, de annál érdekesebb szövegrészlet, amely a kor politikai ideológiáit és egyes kulturális divatjelenségeit az úgymond „igazi” vallásokhoz való hasonlóságuk és különbségük alapján osztályozza. Ez az eljárás a korszak irodalmában egyáltalán nem ritka, maga a „világi vallás” terminusa is valamikor az első világháború utáni években jött létre az ilyen vallásszerű, de a szó szoros értelmében mégsem vallási jelenségek megnevezésére. A tanulmány egyrészt Schütz szövegének nemzetközi kontextusát vázolja fel, kitérve annak fogalmi problémáira, másrészt azt vizsgálja, hogy Schütz aprólékosabb kategóriarendszere, amely a világi vallásokat – a külföldi mintáktól eltérően – további altípusokba sorolja (analóg vallások, álvallások, pótvallások, negatív vallások) megoldja-e a fogalmi problémákat, vagy éppenséggel újabbakat vet fel.