A mesterséges intelligencia és a rendvédelmi szervek, valamint a közigazgatás kapcsolata

Abstract

Az utóbbi időben a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence – AI) a figyelem középpontjába került, különösen a közigazgatási és biztonsági ágazatok területén. Nemcsak Magyarországon, de világszerte is, az AI lehetőséget teremt arra, hogy a biztonsági erők eredményesebben reagáljanak a különféle fenyegetésekre, miközben hatékonyságuk is növekszik. Az AI integrációjával azonban számos etikai és jogi kérdés is felmerül, különösen a személyes adatok védelmének és a polgári szabadságjogoknak a kontextusában, valamint az állami szerepvállalás terén. Ennek megértése érdekében fontos áttekinteni az AI-technológiát és a potenciális kihívásokat, amelyek demokratikus társadalmakban jelentkeznek annak alkalmazása során. A tanulmányban elemzem az AI szabályozásának jelenlegi állapotát Magyarországon. Megvizsgálom azokat a normákat és irányelveket, amelyek szabályozzák annak alkalmazását a közszférában és a biztonsági erők körében. A mélyebb betekintés érdekében elitinterjút készítettem egy-egy vezető szakértővel a magyar biztonsági ágazatban, akik képet adnak arról, hogy jelenleg milyen formában és milyen mértékben alkalmazzák az AI-technológiát ezen a területen, illetve milyen jövőbeli lehetőségek állnak rendelkezésre. A tanulmány záró részében konklúziókat fogalmazok meg az AI és a magyar biztonsági szektor (a rendvédelmi szervek egy része és a Magyar Honvédség) közötti viszonyról, ideértve a pozitívumokat és a kockázatokat egyaránt, különös tekintettel a közigazgatásra. A nemzetközi összehasonlításban pedig megvizsgáljuk Magyarország viszonyulását az AI-hoz más országok gyakorlatával összevetve, ennek során kiemelünk néhány lehetséges fejlesztési irányt és legjobb gyakorlatot. A vizsgálat fő célja, hogy átfogó képet adjon az AI és a magyar biztonsági erők közötti viszony dinamikájáról, fókuszálva a közigazgatásra és a jogra gyakorolt potenciális hatásaira.

In recent times, artificial intelligence (AI) has garnered significant attention, especially within the realms of public administration and security sectors. Not only in Hungary but globally, AI offers the prospect for security forces to respond more effectively to diverse threats, enhancing their overall efficiency. However, the integration of AI raises numerous ethical and legal concerns, particularly regarding personal data protection, civil liberties, and the role of the state. To comprehend this, it is imperative to review AI technology and the potential challenges that arise in its application within democratic societies. This study analyzes the current state of AI regulation in Hungary, examining the standards and directives that govern its use in the public sector and among security forces. Additionally, the role of the information society and media in shaping public perception of AI, as well as its influence on the security sector, is scrutinized. For a deeper insight, we conduct an interview with a leading expert in the Hungarian security sector, who elucidates on the current extent and form of AI application in this domain and potential future avenues. In the concluding section of the study, we articulate insights about the relationship between AI and the Hungarian security sector (part of the law enforcement agencies and the Hungarian Defence Forces), including its advantages and risks, with a special focus on public administration. In an international comparison, we evaluate Hungary’s approach to AI against practices in other countries, highlighting potential development directions and best practices. The primary objective of this research is to provide a comprehensive understanding of the dynamic relationship between AI and Hungarian security forces, focusing on potential impacts on public administration and legal considerations.