Villámárvizek kialakulásának bizonytalansági vizsgálatai feltáratlan vízgyűjtőkön

Abstract

Az elmúlt évek rövid időtartamú, nagy intenzitású csapadékeseményei szükségszerűvé teszik a kisvízgyűjtők feltérképezését és a villámárvizek viselkedésének pontosabb megismerését. Általánosan jellemző Magyarországon a vízgyűjtők feltáratlansága. A klasszikus empirikus módszerekkel szemben a növekvő csapadékintenzitások hatásainak elemzéséhez komplex módon felépített numerikus modellek szükségesek. A rövid időtartamú, nagy intenzitású, csapadék keltette, felszíni lefolyásból képződő árhullámok nagy esésű vízgyűjtőkön általában jól leírhatók részlegesen összevont paraméterezésű modellekkel. Így az érzékeny paraméterek mértéke leszűkíthető, ezáltal a modell eredményeinek bizonytalansága csökken. A hirtelen megjelenő árhullámok esetében ugyanakkor arányaiban kisebb mennyiség- és időbeli bizonytalanság is hatással lehet annak mértékére, hogy valós vízkár keletkezik-e. A vizsgálatokhoz hatékony eszköz a hidrológiai és vízgyűjtőre kiterjesztett hidrodinamikai modellek alkalmazása. A vízgyűjtőn területi átlagolással paraméterezett hidrológiai modell és a rácsháló alapú hidrodinamikai modell eredményei a kifolyási peremen hasonlíthatók össze. Jelen cikk célja az összehasonlító modellezés alkalmazhatóságának bemutatása. A vizsgálat két eltérő fizikai tartalmú modellen alapul ugyanazon vízgyűjtőn. Cél kimutatni, hogy a rendelkezésre álló adatok hiányossága ellenére a modellek összehasonlító elemzésével megfelelő képet lehet kapni a feltáratlan vízgyűjtő működéséről és a kialakuló árhullámok hatásáról.

The rainfalls events with high intensity and short duration of the last years are urging necessarily to gauge steep-sloped small watersheds, and to recognise the behaviour of flash floods. In Hungary generally the watersheds are ungauged, where the classic analytical methods should be used wary. Therefore properly analysing flash flood events need complex numerical models, or different stages of numerical models. In general floods from intense overland flow can be estimated with models using semi-lumped parametrization. The amount sensitive parameters can be reduced therefore the uncertainty of the model is also decreasing. On the other hand, during flash floods smaller uncertainties of volume and time could have an effects on a possible water damages. A useful tool for such investigations the use of hydrological and hydrodynamical model on watershed scale. An area averaged hydrological and a mesh based hydrodynamical model’s results can be compared on the outflow section. The goal of this study is presenting the usefulness of comparing different models. The investigation is based on two different models with different physical background on the same watershed. Besides lack of measured data, the comparation of different models can give a proper view on the behaviour of a watershed during a flash flood event.