A közösségvezérelt helyi fejlesztés elmélete és gyakorlata Irak északi területein a korai felépülési időszakban

Abstract

A közösségek, civil szervezetek sok feladatot át tudnak vállalni az államtól az emberek felkészítésének tekintetében, hogy egyre inkább képesek legyenek humán szükségleteiket felismerni, és azokra válaszolni, veszély esetén védekezni. Ebben az anyagban arra keresem a választ, hogy a civil társadalom fejlesztése, a civil szereplők összefogása által hogyan valósultak meg projektek, és ezeknek milyen hatása lehet Irak 2017-ben felszabadított területein (Ninive, Anbár, Dijála, Bábil, Szaláh ed-Dín, Bagdad és Kirkuk kormányzóságban), illetve a Kurdisztáni Autonóm Régió területén a válság utáni „korai felépülési” időszakban.

Communities and civil organizations can take over many tasks from the state in terms of preparing people so that they are increasingly able to recognize and respond to their human needs and defend themselves in case of danger. In this article, I am looking for an answer to how projects were carried out through the development of civil society and the cooperation of civil actors, and what effect these may have in the areas libe- rated in Iraq in 2017 (Nineveh, Anbar, Diyala, Babil, Salah ad Din, Baghdad and Kirkuk governorates) and in the Kurdistan Autonomous Region during the “early recovery” period after the crisis.