Szerző dc.contributor.author | Csepregi Zsolt | |
Elérhetőség dátuma dc.date.accessioned | 2024-04-03T12:37:02Z | |
Rendelkezésre állás dátuma dc.date.available | 2024-04-03T12:37:02Z | |
Kiadás dc.date.issued | 2023 | |
Issn dc.identifier.issn | 2060-0437 | |
Uri dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/20.500.12944/21664 | |
Kivonat dc.description.abstract | A közel-keleti államok közötti viszonyokat alapvetően dinamikus egyensúlypolitika jellemzi. A tanulmány Izrael szerepére fókuszál, az egyetlen regionális katonai nagyhataloméra, amely nem potenciális regionális hegemón. Sajátos adottságainak köszönhetően Izrael, a tanulmány hipotézise szerint, a közel-keleti hatalmi rend kiegyensúlyozó tényezője, amely elrettentő erejével járul hozzá egy regionális hegemónia elérésére törekvő hatalom ellensúlyozásához. Így az ország katonai képességeinek és sajátos biztonságpercepciójának kombinációjából következően a közel-keleti regionális egyensúly pillére, a felemelkedő regionális hegemón számára viszont kiiktatandó akadály. Az elemzés ugyanakkor kiemeli, hogy mivel Izrael ellensúlyozó képessége asszertív katonai stratégiájára épül, félrekalkuláció esetén az eszkalációhoz és a regionális instabilitás radikális növekedéséhez is hozzájárulhat. | |
Kivonat dc.description.abstract | The relations between the Middle Eastern states are mainly characterised by dynamic balancing. The study focuses on the role of Israel, which is the only great regional military power which is at the same time not a potential regional hegemon. Due to its unique characteristics Israel is a balancer agent in the Middle Eastern system, which contributes with its deterrent power to the balancing of any power aiming at achieving regional hegemony. Consequently, Israeli military capabilities combined with its unique perception on security is a pillar of Middle Eastern balance of power, however it is an obstacle to overcome for the emerging regional hegemon. The study also highlights that as Israeli deterrence is based on its assertive military strategy, therefore in case of a miscalculation it can also contribute to escalation and a radical growth of regional instability. | |
Nyelv dc.language | hu | |
Kulcsszó dc.subject | Izrael | |
Kulcsszó dc.subject | Közel-Kelet | |
Kulcsszó dc.subject | hatalmi egyensúly | |
Kulcsszó dc.subject | elrettentés | |
Kulcsszó dc.subject | Irán | |
Kulcsszó dc.subject | Szaúd-Arábia | |
Kulcsszó dc.subject | Israel | |
Kulcsszó dc.subject | Middle East | |
Kulcsszó dc.subject | balance of power | |
Kulcsszó dc.subject | deterrence | |
Kulcsszó dc.subject | Iran | |
Kulcsszó dc.subject | Saudi Arabia | |
Cím dc.title | Izrael szerepe a közel-keleti hatalmi rendben | |
Cím változat dc.title.alternative | The Role of Israel in the Middle Eastern Regional System | |
Típus dc.type | folyóiratcikk | |
Változtatás dátuma dc.date.updated | 2024-04-03T10:35:41Z | |
Változat dc.description.version | kiadói | |
Hozzáférés dc.rights.accessRights | nyílt hozzáférésű | |
Doi azonosító dc.identifier.doi | 10.32563/hsz.2023.4.2 | |
Tudományág dc.subject.discipline | Társadalomtudományok | |
Tudományterület dc.subject.sciencebranch | Társadalomtudományok/Hadtudományok | |
Mtmt azonosító dc.identifier.mtmt | 34766812 | |
Folyóirat dc.identifier.journalTitle | Hadtudományi Szemle | |
Évfolyam dc.identifier.journalVolume | 16 | |
Füzetszám dc.identifier.journalIssueNumber | 4 | |
Terjedelem dc.format.page | 27-40 | |
Folyóiratcím rövidítve dc.identifier.journalAbbreviatedTitle | HADTUDOMÁNYI SZEMLE | |
Kiadás éve dc.description.issuedate | 2023 | |
Szerző intézménye dc.contributor.department | Hadtudományi Doktori Iskola |