Szerző dc.contributor.author | Holányi Ákos | |
Szerző dc.contributor.author | Sebők Miklós | |
Elérhetőség dátuma dc.date.accessioned | 2024-02-12T10:48:36Z | |
Rendelkezésre állás dátuma dc.date.available | 2024-02-12T10:48:36Z | |
Kiadás dc.date.issued | 2023 | |
Issn dc.identifier.issn | 1587-9089 | |
Uri dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/20.500.12944/21382 | |
Kivonat dc.description.abstract | A 2022 óta zajló orosz–ukrán háborúban az Egyesült Államok Uk- rajna kulcsfontosságú gazdasági és katonai szövetségeseként lépett fel. Bár a Biden-adminisztráció határozottan kiállt Ukrajna győzelemig tartó támogatása mellett, döntését a politikai eliten belül nem övezte teljes konszenzus. Tanulmányunk az amerikai külpolitikai ideológiák és politikai polarizáció szakirodalmára építve a politikai eliten belüli geopolitikai törésvonalakat vizsgálja. Ennek kapcsán a 2024-es elnökjelöltek megszólalásait, valamint a 118. Kongresszus Ukrajnával kapcsolatos törvényjavaslatait és törvényjavaslat-módosításait elemezzük. A jelöltek és képviselők három fő csoportját azonosítjuk a háború kapcsán (héják, mérsékeltek, izolacionisták), valamint a Republikánus Pártra jellemző alacsonyabb külpolitikai frakciófegyelem és nagyobb ideológiai eltérések okait is értékeljük. | |
Kivonat dc.description.abstract | The United States was Ukraine’s key economic and military ally in the Russia–Ukraine war, which started in 2022. Although the Biden administration firmly supported Ukraine until victory, its decision was not met by a full consensus within the political elite. Our article builds on the literature on U.S. foreign policy ideologies and political polarization to analyze the cleavages within the political elite regarding geopolitical strategy. We analyze the speeches of the candidates in the 2024 presidential race, as well as the Ukraine-related bills and amendments of the 118th Congress. We identify the three main ideological groups in relation to the issue (hawks, moderates, isolationists) and assess the reasons for the lower foreign policy party discipline and greater ideological divergences that characterized the Republican Party. | |
Nyelv dc.language | hu | |
Kulcsszó dc.subject | Egyesült Államok | |
Kulcsszó dc.subject | orosz–ukrán háború | |
Kulcsszó dc.subject | Demokrata Párt | |
Kulcsszó dc.subject | Republikánus Párt | |
Kulcsszó dc.subject | Biden-adminisztráció | |
Kulcsszó dc.subject | izolacionizmus | |
Kulcsszó dc.subject | United States | |
Kulcsszó dc.subject | Russia–Ukraine war | |
Kulcsszó dc.subject | Democratic Party | |
Kulcsszó dc.subject | Republican Party | |
Kulcsszó dc.subject | Biden administration | |
Kulcsszó dc.subject | isolationism | |
Cím dc.title | Külpolitikai törésvonalak az Amerikai Egyesült Államokban az orosz–ukrán háború kapcsán | |
Cím változat dc.title.alternative | Foreign Policy Cleavages in the United States in Relation to the Russia–Ukraine War | |
Típus dc.type | folyóiratcikk | |
Változtatás dátuma dc.date.updated | 2024-02-10T13:07:27Z | |
Változat dc.description.version | kiadói | |
Hozzáférés dc.rights.accessRights | nyílt | |
Doi azonosító dc.identifier.doi | 10.47707/Kulugyi_Szemle.2023.4.8 | |
Tudományág dc.subject.discipline | Társadalomtudományok | |
Tudományterület dc.subject.sciencebranch | Társadalomtudományok/Politikatudományok | |
Mtmt azonosító dc.identifier.mtmt | 34570977 | |
Folyóirat dc.identifier.journalTitle | Külügyi Szemle | |
Évfolyam dc.identifier.journalVolume | 2023 | |
Füzetszám dc.identifier.journalIssueNumber | 4 | |
Terjedelem dc.format.page | 122-147 | |
Folyóiratcím rövidítve dc.identifier.journalAbbreviatedTitle | KÜLÜGYI SZEMLE | |
Szerző intézménye dc.contributor.department | Politikatudományi Intézet | |
Szerző intézménye dc.contributor.department | Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola | |
Szerző intézménye dc.contributor.department | Politikatudományi Intézet | |
Szerző intézménye dc.contributor.department | Politikatudományi Intézet | |
Szerző intézménye dc.contributor.department | Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola |