Az országos és a helyi népszavazás szabályozásának összevetése 2014-tőlnapjainkig

Abstract

A 2013 decemberében elfogadott új, 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszava­zás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a nép­szavazási eljárásról – amennyiben az országos és a lokális szint eltérő körül­ményei nem indokoltak különbségtételt – egyirányúan igyekezett szabályozni az országos és a helyi népszavazás kezdeményezésének, eljárásának szabályait. Az elmúlt kilenc évben a jogalkotó több alkalommal is módosította a törvényt. Jelen tanulmány ebből hetet emel ki. Kérdésként merül fel, hogy a módosítások során sikerült-e figyelemmel lennie és megőriznie a jogalkotónak a népszavazá­si eljárásokra vonatkozó egységes szemléletű célkitűzését, vagy a jogalkalmazás során kikristályosodott szabályozásbeli diszfunkciók mielőbbi orvoslása elhomá­lyosította ezt. A tanulmányban folytatott vizsgálat alapján arra a következtetés­re juthatunk, hogy ez utóbbi igaz. A népszavazási szabályozásban végrehajtott módosításokat kivétel nélkül az országos népszavazáshoz kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok, kihívások indukálták, amelyek jelentős része ráadásul a közvéle­mény élénk érdeklődését is kiváltotta. Ezekre a jogalkotó gyors és hatékony vá­laszokat igyekezett adni, amelyek alapvetően be is váltották a hozzájuk fűzött várakozásokat, megoldották a felmerült problémákat. Eközben azonban – mivel ott nem voltak hasonló gyakorlati nehézségek, vagy azok nem érték el az országos politika szintjét – a helyi népszavazási eljárás párhuzamos módosítása – a kon­zekvens szabályozás egyértelmű indokoltsága ellenére – elmaradt. Ezeket a hiá­nyosságokat mindenképp indokolt lenne pótolni.