A nemzetközi védelemben részesülő külföldiek állampolgárság-szerzése
Absztrakt :
A tanulmány összefoglalja a menekültek és hontalanok állampolgárság szerzésére vonatkozó nemzetközi jogi szabályozást a 20. század közepétől napjainkig, valamint az Európai Unió releváns dokumentumait. A menekültekszámára az 1951. évi Genfi Egyezmény általánosságban előírja a könnyített honosítás lehetőségét, ami – nem túlságosan nagyvonalúan értelmezve – meg is jelenik az európai országok gyakorlatában. A magyar állampolgárságról szóló törvény is tartalmazza a kedvezményes honosítás lehetőségét a célcsoport számára, a kedvezmény azonban kizárólag a Magyarországon való lakóhely létesítése óta eltelt idő potenciális lerövidítésében jelenik meg. A hazánkban élő, egyébként is alacsony számú nemzetközi védelembe vett és hontalan külföldi közül ténylegesen csak kevesen jutnak el a társadalmi beilleszkedés legmagasabb fokának is tekinthető magyar állampolgárságig.
The study summarizes the international legal regulations regarding the acquisition of citizenship by refugees and stateless persons from the middle of the 20th century to the present day, as well as relevant documents of the European Union. The 1951 Refugee Convention generally stipulates the possibility of facilitated naturalization which appears in the practice of European countries. Although the facilitation of assimilation and naturalization of refugees is not too generous. The Act on Hungarian Citizenship also includes the possibility of easiest citizenship by naturalization for the target group. Facilitation means a potentially shortening time elapsed since the establishment of residence in Hungary. Small number of internationally protected persons and stateless foreigners are living in our country, and only a few of them actually achieve Hungarian citizenship which can be considered the highest level of social integration.