Tudsz úszni? Magyar egyetemek 2019 és 2022 közötti, Scopus-azonosítóval rendelkező publikációinak elemzése

Abstract

A tanulmány a nemzetközi publikálási környezetben végbemenő változások figyelembevételével – különös tekintettel az Open Access és a megafolyóirat-kiadók, mint az MDPI és társai fokozott térnyerésére –, több nézőpontból, feltáró statisztikai elemzési módszerekkel, Trellis-ábrák segítségével vizsgálja az új felsőoktatási finanszírozás publikációs hatását a Scopus-adatbázisban intézményi profillal rendelkező tizenhat magyar egyetem 2019 és 2022 között megjelent 38 992 folyóiratcikke alapján. A vizsgált időszakban a vizsgált egyetemekhez rendelt publikációk számának növekedésével (7990-ről 11 290-re) együtt nagymértékben nőtt a publikációkat közlő folyóiratok száma is (2783-ról 3418-ra). A növekedés nagy része azonban alacsony szakmai elismertséget képviselő kiadók megafolyóirataiban megjelent cikkekből származott, míg a nemzetközi tudományos közösség által elismert folyóiratokban általában – és specifikusan a közgazdaság-tudomány, gazdálkodásés szervezéstudomány területét példaként véve – nem történt jelentős előrelépés. Bár a Scimago Journal Rank Q szerint rangsorolt publikációkra való magyar egyetemi ösztönzés kétségtelenül hozzájárult a nemzetközi láthatóság javításához, a nemzetközi rangsorokban történő megjelenéshez, így a magyar egyetemi (elsősorban alapozó) képzési programok népszerűsítéséhez, a kompozit egyetemi rangsorok alapvetően nem a tudományos minőség és kiválóság mérőszámai. A Scopus-adatbázisban való megjelenésre és láthatóságra való kizárólagos törekvés – amennyiben nem párosul nemzetközileg elismert szakmai kiválóságra történő hasonló mértékű ösztönzésekkel – a magyar egyetemeknek a tudományos főáramlattól való további leszakadásához vezethet.

By applying multiple perspectives, and using exploratory data analysis and Trellis graphs, the paper discusses the publication impact of newly introduced financial incentives in Hungarian higher education. Special attention is paid to the changes in the global publication environment with the speedy market expansion of Open Access and mega journal publishers (like MDPI and others). The analysis is based on 38,992 journal articles published between 2019 and 2022, linked to sixteen Hungarian universities with institutional profiles in the Scopus database. In this period, the increase in the number of publications attributed to the universities under study (from 7,990 to 11,290) was accompanied by a large increase in the number of target journals as well (from 2,783 to 3,418). Most of the increase, however, was due to articles published in mega-journals of publishers with low professional recognition, while there was no significant progress in the number of articles published in journals recognized by the international scientific community in general, and specifically in the fields of economics, management, and organizational sciences, taken as examples. Overall, the promotion of Hungarian universities for publications ranked according to Scimago Journal Rank Q has undoubtedly contributed to improving international visibility, better international rankings, and thus to the more effective marketing of Hungarian university (mainly undergraduate) programmes. However, composite university rankings are not fundamentally a measure of academic quality and excellence. The exclusive pursuit of visibility and inclusion in Scopus—if not coupled with similar incentives for internationally recognized professional excellence—could lead to further disconnection of Hungarian universities from the scientific mainstream.