A vád eredményessége Európában

Abstract

Magyarországon a váderedményességi mutató évek óta tartósan magas. Míg a Legfőbb Ügyészség ezt jellemzően pozitívan értékeli és az ügyészi munka hatékonyságának igazolását látja benne, mások kritizálják és többek között az úgynevezett rejtett bűnösségi vélelem egyik megnyilvánulásának tartják. Annak eldöntéséhez, hogy a magyar bűnügyi statisztikai adatok kiugróan magasak-e e tekintetben a környező országokhoz képest, európai összevetésre van szükség. Erre figyelemmel a tanulmány célja a vád eredményességére vonatkozó adatok összehasonlító büntető eljárásjogi és bűnügyi statisztikai vizsgálata. A kutatás az ENSZ Európai Bűnmegelőzési és Bűnözéskontroll Intézete által 1995 és 2004 között lefolytatott vizsgálat során gyűjtött, illetve az aktualitás érdekében az Európai Bűnügyi és Büntető Igazságszolgáltatási Statisztikai Forrásgyűjtemény 2021. évi kiadásában közzétett adatokon alapul, amelyeket a feltett kérdés megválaszolása érdekében további független felülvizsgálat és elemzés követ. A kutatás eredményeként a tanulmány megállapítja, hogy a váderedményességi mutató szempontjából Magyarország hányadik helyet foglalja el az európai államok rangsorában, valamint konstruktív következtetéseket fogalmaz meg a vád eredményességének és a büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának összefüggéseit illetően.

The Hungarian Prosecution Service has performed a persistently high conviction rate of over 95% for several years, reaching 98.8% in 2021. While the Prosecutor General's Office is positive about this figure and sees it as proof of the effectiveness of prosecutorial performance, others criticise it and consider it a manifestation of a hidden presumption of guilt and a result of some faulty decision-making. A European comparison is needed to determine whether the Hungarian criminal statistic records are really outstandingly high in this respect compared to neighbouring countries. With this in mind, the aim of this paper is to examine prosecutorial effectiveness and conviction rates from a comparative criminal procedural point of view and a criminal statistics approach. The research is partly based on data collected by the UN European Institute for Crime Prevention and Control between 1995 and 2004, and for topicality also on the 2021 edition of the European Sourcebook of Crime and Criminal Justice Statistics. These are subjected to further independent review and analysis to answer the question raised. As a result, the research shows how Hungary is ranking in terms of the prosecutorial performance index and conviction rates among European countries and draws constructive conclusions on the correlations between prosecutorial effectiveness and the efficiency of the criminal justice system.