A mesterséges intelligencia nemzetközi szervezetek általi szabályozásának összehasonlítása az emberi jogok szemüvegén át

Abstract

Az elmúlt évtizedben a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésének sebessége meglehetősen rendkívüli volt, és ahogy az lenni szokott, a különböző jogi területek számára nehézséget jelentett lépést tartani ezzel. Az új kihívások azonban új lehetőségeket is hoztak, és négy nemzetközi szervezet lépett elő annak érdekében, hogy vezető szerephez jussanak a szabályozási kezdeményezéseik révén. Az Európai Unió, az Európa Tanács, az UNESCO és az OECD négy, egymástól igen eltérő nemzetközi szervezet, különböző célokkal, lehetőségekkel és eszközökkel. A látszólag párhuzamos és egymást átfedő szabályozást tekintve felmerül a kérdés: mennyiben különbözik e szervezetek hozzáállása és szabályozási technikája az MI alapú technológiák fejlődéséből fakadó emberi jogi kihívások kapcsán.

The race to regulate artificial intelligence on the international level started in the last couple of years, when several international organizations have begun drawing up their own regulatory attempts. Among the most rapid regulators are the European Union, the OECD, the UNESCO and the Council of Europe. If there is one common aspect in the draft proposals and recommendations set forth by these organizations is an emphasis on human rights. However, human rights are not a homogenous mass, and the human rights understanding as well as the methods, means and goals of these organizations differ greatly. Therefore, the questions are raised whether there can be cooperation or competition on the international level and whether having multiple actors serves or hinders the international community.