Az álhír fogalma és helye a hibrid hadviselésben

Abstract

Az álhír terminológiájának tisztázása fontos, hogy elkülönítsük a megtévesztés más módjaitól. De hol a helye a hibrid hadviselésben? Publikációmban erre hozok hazai, magyar, a koronavírussal kapcsolatos nemzetközi és az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti példát. Fontos kitérni arra is, milyen reziliencia vagyis védekezési megoldások lehetségesek az álhírekkel szemben, és ebben az egyes aktoroknak, tehát szereplőknek, milyen felelőssége van. A közösségimédia-térben az üzenet, a narratíva terjesztését nagy elérésű „botok”, beépült álprofilok hálózatával erősítik fel, hogy a platform algoritmusa felkapott témaként ismerje fel és még tovább erősítse terjedését. Vagyis melegágya az információs műveleteknek és a kiberhadviselésnek. Így az álhírek jelentős része visszavezethető egy-egy érdekkör narratívájának áltudományos anyagokon és megtévesztő híreken alapuló versenyére. Így alakulnak véleménybuborékok, amelyek terei a közösségi platformok, mert ezek táplálják a személyes meggyőződéseket, ezen keresztül pedig az azonos narratívát követők táborokba rendeződését, ahol szinte mindenki a saját táborához beszél, kifejezetten az érzésekre hatva, legyen szó politikai, nemzeti vagy vallási csoportokról. Az álhíreket és az online megtévesztést mint a hibrid hadviselés, a befolyásolás, megtévesztés eszközeit vizsgálom.

Clarifying the terminology of fake news is important to distinguish it from other forms of deception. But where is its place in hybrid warfare? In my publication, I give domestic, Hungarian, international and US-China examples of this. It is also important to discuss what kind of resilience, i.e. defensive solutions, are possible against fake news and what responsibility the individual actors, i.e. players, have in this. In the social media space, the spread of the message and narrative is amplified by a network of embedded pseudo-profiles on high-reach ‘bots’, so that the platform’s algorithm recognises it as a hot topic and amplifies its spread even further. In other words, a hotbed of information operations and cyber warfare. Thus, a significant part of fake news can be traced back to a competition between interest group narratives based on pseudo-scientific material and misleading news. This creates opinion bubbles, which are fuelled by social platforms, because they feed personal convictions and, through them, the formation of camps of people with the same narrative, where almost everyone speaks for their own camp, specifically appealing to feelings, whether political, national or religious. I am looking at fake news and online deception as tools of hybrid warfare, and of influence and deception.