A beleértett külső hatáskörök esete

Abstract

Az uniós külkapcsolati jog témája kevéssé van a középpontban a magyar uniós jogi diskurzusban, így a beleértett külső hatáskörök is már-már misztikusnak tűnhetnek. A téma ugyanakkor a legkevésbé sem titokzatos, annak fejlődése inkább a pragmatizmus jelenlétére bizonyíték az uniós jog fejlődésében, mivel a beleértett külső hatásköröket már az EGK idejében is a hatáskörök bővítésére használták. A cikk célja, hogy bemutassa, hogyan jelenik meg ez a pragmatizmus időről időre a beleértett külső hatáskörök fejlődése esetén. Ehhez a cikk támaszkodik Sinclair elméletére is, aki a nemzetközi szervezetek jogában a hatáskör-növekedés jelenségét egyes esetekben összefüggő folyamatban látja. A cikk ennek megfelelően ismerteti a C-22/70. sz. Európai Bizottság kontra Tanács (ERTA-) ügyet, ideértve az ügy során elhangzott főbb érveket, valamint az ügyhöz kapcsolódó releváns körülményeket. Ezt követi a beleértett külső hatáskörök expanziójának ismertetése, amely rá kíván mutatni a beleértett külső hatáskörök eseteinek kibontakozására. A tanulmány végül rámutat arra, hogy az Alkotmányszerződés és a lisszaboni reformok alatt milyen „párbeszéd” alakult ki a tagállamok és a Bíróság között.

EU external relations law is not very much at the centre of the Hungarian EU legal discourse, so the matter of implied external competences may seem almost mystical. However, it is not mysterious at all, its development is rather evidence of the presence of pragmatism in the development of EU law, as the implied external powers were even used to extend competences in the period of the EEC. The aim the paper is to show how this pragmatism has been manifested from time to time in the development of the implied external competences. To do so, the paper also draws on Sinclair’s theory, who see the phenomenon of the expansion of powers in the law of international orga- nizations as a coherent process in some cases. Accordingly, the article describes case C-22/70. Commission v. Council (ERTA.), including the main arguments made in the case, and the relevant circumstances as well. This is followed by the explanation of the expansion the implied powers to highlight the appearance of its different aspects involved. Finally, the paper points out a ‘dialogue’ that has been developed between the Member States and the Court of Justice during the process of the Constitutional Treaty and the Lisbon reforms.