Water resources management and its homeland security aspect in Hungary

Abstract

As a consequence of climate change, extreme weather events will have a profound impact on water resources, environmental security and longterm social compatibility. This is particularly true in the Danube river basin countries. Declining water resources and increasing foreign water use due to climate change could pose a serious security challenge for Hungary in the future. This is because our water resources are significant, but also vulnerable, as more than 95 percent of the water in our watercourses comes from across the border. This case study summarises the floods in the DRB over the last two decades and provides a more detailed analysis of Hungary. It also assesses water-related risks as a domestic security issue, based on national and international literature.

A szélsőséges időjárási körülmények, mint az éghajlatváltozás következményei, negatívan hatnak a vízkészletekre, a környezet biztonságára és egyes közép-európai országok, mint például Magyarország, társadalmi viszonyaira is. A szélsőéges események, mint az árvizek és az aszályok fokozódása, jelentős hatással van a közgazdasági mutatókra is. Emellett a mindennapi életünk részévé váltak a korábban extrémnek minősített időjárási események, de negatívan hatnak a mezőgazdaságra, az erdőgazdaságra, az iparra, valamint az épített környezetre és az infrastruktúrára is. Az éghajlatváltozás miatt csökkenő vízkészletek és a növekvő külföldi vízfelhasználás Magyarország számára komoly biztonságpolitikai ki- hívást jelenthet a jövőben. Ennek oka, hogy bár a hazai vízkészletek jelentősek, ugyanakkor nagyon sérülékenyek is, hiszen vízfolyásaink vízkészleteinek több mint 95 százaléka a határon túlról származik. Az alvízi helyzetből való kitettségünk magas, ezért a vízkészletek tekintetében függünk a felvízi országoktól. Különösen igaz ez vízhiány idején. A 19 országot érintő Duna-vízgyűjtő területe a világ „legnemzetközibb” vízgyűjtőjének tekinthető, így számos kihívás éri a területén fekvő országokat. Egymástól való függőségük jelentős, ezért különösen fontosak a vízgyűjtő szintű együtt- működések. Ilyen például az EU Duna Régió Stratégiája, amely integrált keretet biztosít a nemzetek közötti együtt- működés megerősítéséhez. Ennek keretében 12 prioritási területen, 115 millió embert fog össze és teszi számukra a környezetet biztonságosabbá azáltal, hogy a célkitűzések között szerepel többek között az árvízkockázat csökkentése, valamint a vízhiányból fakadó kihívások kezelése. Ezekre a kihívásokra csak együtt lehet hatékony választ adni, európai, illetve regionális szinten történő összefogás keretében. A vízzel és éghajlatváltozással összefüggő természeti katasztrófák közül Európában jelenleg az árvíz a legkockázatosabb esemény. Az elmúlt évszázadok során a Duna-medence országai számos katasztrofális árvízi eseményt szenvedtek el. Ezzel összefüggésben a tanulmány ismerteti a Dunán az utóbbi két évtizedben levonult árvizek hatásait, különös tekintettel Magyarországra. Az elmúlt 20 év áradásai egyértelművé tették, hogy Magyarországon rendkívüli árvizekkel kell számolni a jövőben is. Hazánk szükségszerűen és helyesen ismerte fel az ár- és belvízi védekezés, valamint az árvízi kockázat csökkentésének belbiztonsági jelentőségét. Jelen cikk a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján tárgyalja a Magyarországon és a Duna vízgyűjtőjén felmerülő, az előzőekben említett vízgazdálkodási témakörökkel összefüggő biztonságpolitikai kihívásokat és kockázatokat.