A sport és a szakszervezetek - a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában

Abstract

A második világháború végén Kelet-Közép-Európa szovjet megszállás alá került. A régió országainak szovjetizációja ugyan nem egyszerre és nem teljesen azonos körülmények között ment végbe, de a szovjet szándékokat illetően nem volt különbség: egységes, szovjet mintájú modellek létrehozása a politika, a gazdaság és a kultúra területén.1 Így volt ez a sportirányításban is. Szinte közhelynek számít, hogy minden szocialista országban 1949-től szovjet minta alapján átszervezték a sportot, a hagyományos klubokat megfosztották identitásképző elemeiktől, politikai okokból egyeseket kiemeltek, másokat elnyomtak. Ugyanakkor ma már az is világos, hogy mind a politikai és a gazdaság területén, mind a sport átszervezésében voltak különbségek az egyes országok között, és a szovjet mintát sehol nem vették át teljes mértékben, sőt nem csupán a szovjetekhez, hanem egymáshoz képest is akadtak eltérések. A tanulmányban magát a „szovjet mintát”, majd annak lengyelországi, csehszlovákiai és végül – a legrészletesebben – magyar változatát mutatjuk be.

Amid the radically altered political and economic conditions that prevailed after 1945 the transformation of sport presented itself as one of the major symbolic goals, and its direction immediately generated political action. After 1948, the will of the Communist Party became dominant in the sports as well, and the total reshaping of the direction and framework of sports life began. Bourgeois clubs were suppressed, sports life was attached to the trade unions, and the representative clubs of the power-enforcement agencies were established. The Hungarian process was far from unique: in 1948?1949 the sports associations in Czechoslovakia and Poland were likewise taken over to state control, and, alongside the formation of a unitary state sports-policy the administrative transformation joined to mass sport, and the related connection of trade unions and sports associations, was launched. Identifying the common elements of the Hungarian, Polish and Czechoslovak systems, the paper presents the general features of the sovietization process of sport on the basis of contemporary documents, archival and published sources, statistical data and oral recollections.