„Hozzá vagyunk szokva” – A 2013-as Haiyan tájfun katasztrófadiplomáciai elemzése

Abstract

A 2013-as Haiyan tájfun Délkelet-Ázsia egyik legnagyobb gazdasági kárral járó katasztrófája volt, a térségen belül elsősorban a Fülöp-szigeteket és kisebb mértékben Vietnámot érintette. Jelen kutatás a trópusi vihar katasztrófadiplomáciai hatásait vizsgálja, vagyis azt, hogy a katasztrófa, illetve annak kezelése milyen szerepet játszott a térség politikai kapcsolataiban. A vizsgálat módszertani keretrendszere a CAS-módszer, amelyet négy tulajdonságon és három mechanizmuson keresztül alkalmaznak komplex adaptív rendszerek elemzésénél. A kutatás eredménye szerint az esemény diplomáciai értelemben egyáltalán nem tekinthető sikernek: a globális segítségnyújtással szemben a térség államaira az elzárkózás és a szuverenitásféltés volt jellemző. Emiatt a magatartás miatt a katasztrófaelhárítás és a helyreállítási fázis folyamatai sem voltak elég hatékonyak.

Typhoon Haiyan in 2013 was one of the most destructive events in Southeast Asia. This research examines the tropical monsoon and its effects on disaster diplomacy, namely, what role the disaster and its management played in regional relations. The methodological framework of the study is the CAS method, which is applied on the analysis of complex adaptive systems through four properties and three mechanisms. According to the results, the events can be considered quite controversial in a diplomatic sense: despite the level of global humanitarian assistance, ASEAN states were characterised by aloofness and fear of sovereignty. Due to this behavior, disaster relief or disaster recovery was not effective enough either.