Változó tendenciák az Állam- és Jogtudományok nemzetközi folyóiratlistájának MTA besorolásában a 2017-es és 2023-as listák alapján

Abstract

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a tudományos és doktori bizottságok által közzétett folyóiratlisták milyen szempontok szerint kerülnek besorolásra ABCD kategóriákba, és ez a besorolás hogyan változik a nemzetközi listák MTA által történő felülvizsgálata során. Jelen tanulmány írásának idején, a 2017. évben közzétett listák felülvizsgálata a 2022. év során megtörtént, és az új lista 2023 június 1-től hatályba lép.Az állam- és jogtudományok területén a korábbi 28%-ról 89%-ra változott a Scopus által indexált folyóiratok aránya, és hasonlóan a többi tudományterületen is legalább 70% feletti ez az arány, ami feltételezésünk szerint a modellváltó egyetemek teljesítményértékelésének és finanszírozási rendszerének átalakulásával, különösen a nemzetközi rangsorokba való bekerülés szempontjaival magyarázható. Az intézményi érdek pozitív hatásai tehát jól kirajzolódnak az MTA nemzetközi folyóiratlista követelményeinek változásaiban. Ugyanakkor az egyéni tudományos előmeneteli érdeket figyelembe véve már nem tűnik olyan kedvezőnek a helyzet. A 2023. június 1-től érvényes lista már nem tartalmazza a 2017-es lista 73%-át (942 folyóiratot), mivel a nemzetközi A, B, C és D kategóriás folyóiratok közül kikerültek a Scopus által NEM indexált folyóiratok.Így azok a pályázók, akik ilyen folyóiratokba írtak korábban, az MTMT 2023-as aktualizálásánál a teljesítményük a nemzetközi A és B (de C és D kategóriánál is) esetenként számszakilag csökkennek, extrém esetben kinullázodhatnak! Ennek oka, hogy ugyan a Scopus felé történő elmozdulás dicséretes és előremutató, hiszen segíti a teljesítmények nemzetközi láthatóságát, azonban ennek az ára az, hogy sokak eddigi szakmai tevékenysége több értékelési pontnál (az MTA doktori előmenetelnél és az azok függvényében végzett értékeléseknél) kiesik.