Az izlandi Barnahus-modell és annak hazai gyakorlata

Abstract

A tanulmány a gyermekbarát igazságszolgáltatás egyik új eszközét, a Barnahus-modell néven elhíresült izlandi kihallgatási módszert mutatja be. A sértett másodlagos viktimizációjának elkerülését célzó kihallgatási technika izlandi eredetű, de annak egyes elemei az új büntetőeljárási törvényben (2017. évi XC. törvény) is megjelennek. A tanulmány azt vizsgálja, milyen módon adaptálható az izlandi modell a hazai büntetőeljárás rendszerébe, illetve az egyes jogintézmények adaptációja a gyakorlatban milyen problémák felvetésével járhat. Feláldozható-e a valósághű tényállás megállapítására vonatkozó igény az abuzált gyermek további lelki sérelmének elkerülése érdekében, illetve általánosságban: a büntető igazságszolgáltatás érdeke miképpen egyeztethető össze a sértett személyes érdekeivel.

The study presents one of the new tools of child-friendly justice, the Icelandic interrogation method known as the Barnahus model. The interrogation technique aimed at avoiding secondary victimization of the victim is of Icelandic origin, but some of its elements are included in the new Criminal Procedure Act (Act XC. of 2017) also appear. The study examines how the Icelandic model can be adapted to the domestic criminal procedure system, and in practice what problems the adaptation of individual legal institutions may lead to. Can the need to establish the realistic facts in the verdict be sacrificed in order to avoid further psychological harm to the abused child, and in general: how can the interests of the criminal justice system be reconciled with the personal interests of the victim?