A 2021. évi sanghaji egyetemi rangsor statisztikai vizsgálata a Scopus/SciVal adatbázisok segítségével

Abstract

ARWU egyetemi rangsor, nemzetközi tudományos versenyképesség, többváltozós statisztika ARWU university rankings, international scientific competitiveness, multivariate statistics A három nagy egyetemminősítő szerveze t egyike az ARWU (Academic Ranking of World Universities), a QS (Quacquarelli Symonds World University Rankings) és a THE (Times Higher Education) minősítő intézetek mellett. E két utóbbi minősítő publikációs és hivatkozási adatait a Scopus adatbázisra támaszkodva állítja össze, míg az ARWU a WoS (Web of Science ) adatbázisra alapozza a sorrendjét. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a Scopus és SciVal adatbázisokból vett adatok lehetőséget adnak-e a WoS-ra alapuló sorrendek becslésé- re. Az adatbázisok segítségével az ARWU rangsorba felvett egyetemek országokhoz tartozását is elemezik a szerzők a kiválasztott változók szerint. Ezután azt vizsgálják, hogy a Scopus/SciVal adatállományokból kiválasztott változók segítségével megragadható-e a következő évi sorrend. Ehhez a 2020. évi adatokkal a 2021. évi rangsort becsülnek. Végül az ezer egyetem statisztikai változó k szerinti csoportjait mutatják be. A használt statisztikai változók a publikációk száma, a hivatkozások száma, a kutató-oktatók száma, a Hirsch-index, valamint a hivatkozásvonzó képesség (Field-Weighted Citation Impact – FWCI) voltak. A tanulmány arra a kérdésre keres választ, hogy az egyes klaszterek összetételét milyen mértékben határozza meg az egyetemek ország szerinti besorolása.

ARWU (Academic Ranking of World Universities) is one of the three major university rating organisations, along with QS and T HE. The latter two organisations compile their publication and citation data using the Scopus database, while the ARWU ranking is based on the Web of Science (WoS) database. The aim of this paper is to study whether the data from the Scopus and SciVal databases allow the estimation of rankings based on WoS. The paper also analyses, based on the selected variables, the country affiliation of the universities included in the ARWU ranking. Next, the authors analyse whether the variables selected from the Scopus/SciVal datasets may be used to define the next year's ranking. In order to complete this task, the authors estimate the ranking of 2021 using 2020 data. Finally, the group of 1,000 universities according to statistical variables are presented. The study is seeking to answer the question of how each cluster’s composition depends on the country where the universities belong.